Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

hogy Ausztria jóvoltából a XVIII. század végén és a XIX. század elején keletkezett, s — miként látni fogjuk — a szá'ad közepén érte el mélypontiát. Most már, ha az osztrák kormányzat iparpártolásba fogott, s a nagyipart segítette, akk.>r is a magyarságot gyöngítette, mert a mezőgazdaság csak a kisiparig tudott felemelkedni- 1817-ben például elrendelik, hogy az osztrák nagyiparosok Magyarországon is szabadon árulhatják maguk is termeivényeiket üzletek felállításával. Magyarországot tehát az osztrák iparosok árugyarmatává süllyesztik, hiába követel a magyar iparosság védelmet ebben a tekintetben. Ausztria Magyarországon a nagyok versenyét segíti a kicsinyekkel szemben. A magyarázat: a nagyok osztrákok, a kicsik magyarok. Már ebben a korban kis magyar halakkal etetik a nagy osztrák halakat. Ennek súlyos következménye, hogy az osztrák ipar a magyar pénzt Ausztriába viszi, ezáltal megnehezíti a medenceország tőkeképződését, ami bizony nagyon szerény keretek között mozog ekkor. A Közép-Dunamedence tehát tőkeszerző gyarmata az északi osztrák medencének. Ausztria úgy alkotta meg a medenceország harmincad-, illetőleg vámrendszerét, hogy a magyar kivitel máshová, mint Ausztriába alig mehetett. Ennek tudható be, hogy a magyar kivitel főrészt Ausztria felé irányult. Kivette a harmincad megszabásának jogát az uralkodóház az országgyűlés kezéből, és azt a maga kizárólagos jogának tartotta fenn. Már ebben is a gyarmatosító szándék mutatkozott meg. Az 1791-es országgyűlés a teljes viszonosságot akarta létrehozni a Közép-Dunamedence és Ausztria között. Az onnan behozott árukat éppen úgy kívánta vámokkal sújtani, miként az osztrák örökös tartományok sújtották vámokkal a magyar kivitel cikkeit. Ezenkívül a Magyarországon átmenő osztrák forgalmat is éppúgy kívánta terhelni, mint amennyire Ausztria terhelte a magyar átmenő forgalmat. Egyszóval a teljes viszonosságot kívánta megteremteni lehetőleg a legnagyobb kölcsönös szabadság biztosításával. De ezt nem lehetett végrehajtani Bécs ellenállása folytán. Ha például történt vámmérséklés, azt rövid idő multán visszavonták. Ha tartósabb volt a mérséklet, annak Ausztria látta hasznát. Az országgyűlések például követelik, hogy Erdély és az anyaország között szüntessék meg a harmincadot, de ez nem érdeke Bécs vámpolitikájának, sőt éppen a harmincadvonal fenntartása érdeke. Az 1802-ben