MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988

190. ő. e. 1988. április 20. (2-69. o.) - 1. A megye lakosságának közhangulata. Jelentés: 4-10

b - 3 rosszabbak a jövedelmi viszonyok mint másutt; az átlagkeresetek az országos alatt vannak. A közhangulat alakulását, hullámzását mind erősebben befolyásolják az egyéni-családi életvitelre, a szűkebb környezetre ható tényezők is. A demográfiai hullám okozta feszültségek levezetése, főleg a pályaválasztás, továbbtanulás időszakában sok vitát vált ki. Ugyanígy hatnak a hírközlés, a telefonhálózat fejlesztésének késedelmei, vagy a tömegközlekedés eseti problémái - mindezek gyakori forrásai az állampolgári szemrehányásoknak. A sor folytatásaként említhetjük az egészségügyi alapellátást, főleg a szociális segélyező gyakorlatot; a kereskedelmi hálózat választékhiányát; a települések ellátási színvonalkülönbségeit. Alapvetően nem változott az idegenforgalom közhangulati megítélése, a Balaton-parti térségben az infrastrukturális feszültségek kiélezettek. Gyakran vezet aggodalmakhoz a közrend, a közbiztonság helyzete, szerepe. A társadalmi tulajdonnal való visszaélésekre, a korrupciós ügyekre az adott környezetben általában érzékenyebben reagáltak. Nőtt a nem becsületesen dolgozó, csak szociális juttatásokból élő rétegekkel - cigányok, lumpen elemek, alkoholista életmódot folytatókkal - szembeni ellenérzés; ugyanakkor ezek agresszivitása is nagyobb - gyakran keltenek közfelháborodást. A politikai intézményrendszer működésének közhangulati megítélése felerősödött, az eddigiekben jellemzett negatív tendencia itt is kimutatható. Gyakran jelenik meg a kritika tárgyaként maga a párt. Növekvő mértékben van jelen a korábbiakban tapasztalható egyes döntések, intézkedések bírálata mellett /de helyett is/ a politikai mechanizmus egészének elmarasztalása, a számonkérés gyakran cinizmusban is testet öltő alapállása. A közhangulatra is kihat a többpártrendszer egyre gyakoribb felvetése, a pártapparátus számának túlbecsülése, az irányítás illetve a vezető szerep betöltésével kapcsolatos viták jelenlegi állása. Az államélet demokratizmusának fejlesztésével kapcsolatos intézkedéseknek kedvező volt a fogadtatása, bár továbbra is bírálat éri a bürokratizmust, az állampolgárt lekezelő hivatali "felsőbbrendűséget". Egyes közigazgatási körzetekben felerősödött a társközségek elszakadási törekvése, amit a józan ésszel is felmérhető hátrányok ellenére is véghez kívánnak vinni. A társadalmi szervezetek tevékenységét eltérően ítéli meg a közvélemény, többek szerint saját gyengeségeik, konzervatív módszerek miatt jutottak válságba. A szakszervezetek érdekvédelmi és érdekegyeztető munkája iránt néhol erőteljesen megcsappant a bizalom. Érződik, hogy a szakszervezeti bizalmik presztízse csökkent, nem szívesen vállalnak ilyen megbízatást.