MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988

190. ő. e. 1988. április 20. (2-69. o.) - 1. A megye lakosságának közhangulata. Jelentés: 4-10

- 4 ­A KISZ - bár sok újszerű programot hirdet meg - megújulási törekvéseit még a radikális felhang ellenére is általában kétely övezi. Növekedett viszont a Ha­zafias Népfront kezdeményezései iránti érdeklődés, ennek helyi, megyei jelei is tapasztalhatók.A politikai intézményrendszer egészének korszerűsítésében általános az igenlés, de a konkrét ügyekben nincs tisztánlátás, inkább az el­várások dominálnak; sok esetben a személyeskedést is felszínre hozzák. Fokozódott a vezetői munka kritikája, sokan a személycserékben látják az előbb­relépés zálogát. Vélt vagy valós indokok alapján szóvá teszik az összefonódáso­kat. Irritálja az embereket, ha hivalkodó, magamutogató irányítási tevékenysé­get, úrhatnámságot tapasztalnak környezetükben. A közhangulati kép rétegenként, településtípusonként az élet- és érdekviszonyok­nak megfelelően eltérő jegyeket is mutat. A fizikai dolgozók - noha a belső ré­tegezettségük, vagyoni különbségeik fokozódtak - általában azt fogalmazzák meg, hogy a több és jobb munkájuk ellenére sincs előbbrelépés, a kialakult gazdasági nehézségekért legkevésbé felelősek. Bírálják a rossz munkaszervezést, az anyagel­látás problémáit, a bér- és prémiumviszonyokat. Általában egyetértenek a bérek teljesítmény szerinti differenciálásával, a munkafegyelem, a munkaerkölcs, a mun­kakultúra javításával,illetve a főmunkaidő, az alkotó szellemi munka becsületé­nek visszaállításával. Ugyanakkor a kibontakozás iránti bizalmukat gyengíti a kétely, amely - a gazdaságirányításban elkövetett hibák miatt - a személyi fele­lősség megállapításának visszatérő követelésében nyilvánul meg. A vezető beosztású dolgozók üdvözlik a gazdasági szabályozás javítására, a piaci viszonyok fejlesztésére, az önállóság fokozására vonatkozó elképzeléseket, de a megvalósítás "nikéntjét" illetően jóval szkeptikusabbak, túl sok korlátot emle­getnek. A konkrét vállalati, üzemi intézkedések ellenére - átszervezések, termék­szerkezet módosítás, új érdekeltségi rendszer kidolgozása - nem tartják megnyug­tatónak a termelés biztonságát. Az értelmiség körében a közhangulat közgondolkodásra ható tényezőit egyre kriti­kusabban fogalmazzák meg. A szellemi munka leértékelődésének társadalmi veszélyes­ségére hívják fel a figyelmet, s gyakran hivatkoznak anyagi megbecsülésük hiányára. Felfokozott a tanuló és pályakezdő ifjúság kritikus viszonyulásmódja. Fórumaikon rendre tapasztalható a szocializmus alapcéljainak radikális számonkérése és annak

Next

/
Thumbnails
Contents