MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988

190. ő. e. 1988. április 20. (2-69. o.) - 1. A megye lakosságának közhangulata. Jelentés: 4-10

- 4 A KISZ - bár sok újszerű programot hirdet meg - megújulási törekvéseit még a radikális felhang ellenére is általában kétely övezi. Növekedett viszont a Hazafias Népfront kezdeményezései iránti érdeklődés, ennek helyi, megyei jelei is tapasztalhatók.A politikai intézményrendszer egészének korszerűsítésében általános az igenlés, de a konkrét ügyekben nincs tisztánlátás, inkább az elvárások dominálnak; sok esetben a személyeskedést is felszínre hozzák. Fokozódott a vezetői munka kritikája, sokan a személycserékben látják az előbbrelépés zálogát. Vélt vagy valós indokok alapján szóvá teszik az összefonódásokat. Irritálja az embereket, ha hivalkodó, magamutogató irányítási tevékenységet, úrhatnámságot tapasztalnak környezetükben. A közhangulati kép rétegenként, településtípusonként az élet- és érdekviszonyoknak megfelelően eltérő jegyeket is mutat. A fizikai dolgozók - noha a belső rétegezettségük, vagyoni különbségeik fokozódtak - általában azt fogalmazzák meg, hogy a több és jobb munkájuk ellenére sincs előbbrelépés, a kialakult gazdasági nehézségekért legkevésbé felelősek. Bírálják a rossz munkaszervezést, az anyagellátás problémáit, a bér- és prémiumviszonyokat. Általában egyetértenek a bérek teljesítmény szerinti differenciálásával, a munkafegyelem, a munkaerkölcs, a munkakultúra javításával,illetve a főmunkaidő, az alkotó szellemi munka becsületének visszaállításával. Ugyanakkor a kibontakozás iránti bizalmukat gyengíti a kétely, amely - a gazdaságirányításban elkövetett hibák miatt - a személyi felelősség megállapításának visszatérő követelésében nyilvánul meg. A vezető beosztású dolgozók üdvözlik a gazdasági szabályozás javítására, a piaci viszonyok fejlesztésére, az önállóság fokozására vonatkozó elképzeléseket, de a megvalósítás "nikéntjét" illetően jóval szkeptikusabbak, túl sok korlátot emlegetnek. A konkrét vállalati, üzemi intézkedések ellenére - átszervezések, termékszerkezet módosítás, új érdekeltségi rendszer kidolgozása - nem tartják megnyugtatónak a termelés biztonságát. Az értelmiség körében a közhangulat közgondolkodásra ható tényezőit egyre kritikusabban fogalmazzák meg. A szellemi munka leértékelődésének társadalmi veszélyességére hívják fel a figyelmet, s gyakran hivatkoznak anyagi megbecsülésük hiányára. Felfokozott a tanuló és pályakezdő ifjúság kritikus viszonyulásmódja. Fórumaikon rendre tapasztalható a szocializmus alapcéljainak radikális számonkérése és annak