MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988

189. ő. e. 1988. január 6. (2-59. o.) - 1. A megye nemzetiségi lakosságának helyzete, a körükben végzett politikai munka tapasztalatai, és a további feladatok. Jelentés: 4-10 - Elfogadott jelentés: 18-24

kiadványok. Ebből adódik az a gyakorlat is a közéletben, hogy a rendezvények többsége nem nemzetiségi nyelvű. Megállapítható, hogy a nemzetiségpolitika gyakorlata visszhangot kelt a magyar lakosság körében is. Bár esetenként találkozhatunk a nacionalizmus megnyilvánulásaival - ennek éle azonban nem az országban élő nemzetiségek ellen irányul. Az előítéletek itt is jelentősen elhalványultak, viszont a határainkon túl élő magyar kisebbség sorsának alakulása egyre élénkebb visszhangot vált ki a lakosság körében. Tapasztalható, hogy az emberek összehasonlításokat tesznek egyrészt a különböző szomszédos országok ezirányú gyakorlata között, s ezzel kapcsolatban kiemelik a hazai nemzetiségpolitikánk helyes gyakorlatát. Egyes kezdeményezések vagy akciók kapcsán - tekintettel a nemzetiségek arányára - túlzottnak is tekintik e törekvéseink demonstrálását. A nemzetiséglakta községekben is megfigyelhető, hogy a hagyományos falusi közösségek felbomlása, a civilizációs, urbanizációs hatások és a megyén belül végbement demográfiai mozgások gyorsították az asszimilációs folyamatot. Mindez még erőteljesebb, konzekvensebb orientációt és kezelésmódot igényelt volna a helyi, megyei művelődési irányítás részéről az anyanyelvi iskolai oktatásban különösen. Céltudatosabb összekapcsolásra nyílna lehetőség a megnövekedett turizmussal, élve a külföldi rokonkapcsolatokból és a megye idegenforgalmi jellegéből fakadó adottságokkal. Az elöregedés tendenciája körükben is erőteljes. Különösen feltűnő ez a németajkuaknál. E folyamat nehezíti a nemzetiség önérvényesülésének útját. Az új közösség, a nyelvileg és kulturális vonatkozásban eltérő környezet erősíti körükben az asszimilációt, ugyanakkor gyengíti a hagyományokhoz való vonzódást. A vegyes etnikumú községekben csökkent a nemzetiségi nyelvhasználat, kevesebb az igény az anyanyelvű oktatásra, a hagyományok őrzésére és továbbélésére. Mindezt elősegíti a vegyes házasságok növekvő száma, valamint az ingázó életvitel. Itt is érvényesül az a tendencia, amely a közművelődésben való részvételt előnytelenül befolyásolja, annak ellenére, hogy a nemzetiségi kultúrát, a közösség etnikai jegyeinek erősítését a politika szorgalmazza. A bemutatott nehézségek mellett a közművelődés egyes területein, főleg az amatőr művészeti mozgalomban, a nemzetiségek továbbra is aktívan vesznek részt. Művelődési egyesületek létrehozásában kezdeményezőek. A közművelődés e területei azok, ahol a nemzetiség egy-egy csoportja valóban nemzetiségként aktivizálódik: nyilvánosan is vállalja származását, büszke hagyományaira. Az úgynevezett "irodalmi"