MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988
189. ő. e. 1988. február 24. (134-193. o.) - 2. A megyei pártbizottság hatáskörébe tartozó káderekkel folytatott egyéni beszélgetések tapasztalatai. Jelentés: 147-154
/11V ^ - 2 Többségében kritikusabb volt ennél nem csak a megyei képviselő véleménye, de gyakran a véleményezett önmaga is. Előfordult, hogy a helyi beszélgető csoport kérdései döntően információ szerzésre szoritkoztak. Jelentős differenciáltság volt a pártbizottságok első titkárai és titkárai beszélgetésein. A megyében több helyütt a vezetőkkel folytatandó beszélgetéseket átütemezték a befejező szakaszra, igy a párttagokkal történt beszélgetéseken a vezetői munkára elhangzott észrevételeket is beépitették mondandójukba. A beszélgetések során elhangzottak nagyobbrészt megegyeznek a párttagsággal folytatott beszélgetések témaköreivel. A féltés és az aggodalom hangján szóltak a szocialista épités távlatvesztéséről, az elmélet és a gyakorlat egységének bomlásáról, a döntésre érett ügyek hosszú éveken keresztüli tologatásáról, a határozatlan központi vezetésről. A halogató, várakozó álláspont véleményük szerint közömbössé tette az embereket és ennek hatása érződik a kibontakozási programhoz való viszonyukban is. "A nehéz helyzettel indoljuk, hogy nincs pártegység, ma már a vezető testületekben sem. Máskor is volt nehéz helyzet és egység volt a pártban" - mondották az idősebbek. Nincs kisugárzó, követésre mozgósitó erő, különösen az ifjúságnál romlik a szocializmusba vetett hit. A közösségi szemlélet leértékelődött, nőtt az egoizmus. Az ügyek /személyes, csoportos/ összeköttetés, kapcsolatok utján rendeződnek, szivesség-elvárás alapon. A felelősség minden szinten elmosódik. Az ügyeskedés válik erénnyé, ami a meglévő értékrendzavart tovább erősiti. A tömegeket fegyelmezzük és nem felsorakoztatjuk a kibontakozási program mögé. Valamiféle bűntudatot akarunk bennük ébreszteni, hogy sokat fogyasztanak, rossz a társadalmi és munkafegyelmük stb. Ugyanakkor a bérből élőket érinti legjobban az infláció, a szociálpolitikai kiadások relativ csökkenése. Az ő fejük felett lóg az elbocsájtás, a felszámolás, az átirányitás "réme". Az ilyen politika csökkenti a párt tekintélyét, tömegbefolyását, egyre jobban a munkások körében. Véleményük szerint ennek a politikának az elemzését el kell végezni és a személyi konzekvenciákat is le kell vonni. Ezért jelentkezik ma szélesebb körben az a megitélés, hogy a kormány lépett, előbbre jár a pártnál. A Központi Bizottság júliusi határozata nem került a helyére, a végrehajtás feltételrendszerét nem érzékelik. Volt olyan vélemény is, hogy a párt a kibontakozási programját egyre inkább agyonbeszéli és kapkodás tapasztalható.