MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988

189. ő. e. 1988. február 24. (134-193. o.) - 2. A megyei pártbizottság hatáskörébe tartozó káderekkel folytatott egyéni beszélgetések tapasztalatai. Jelentés: 147-154

3 Szükségesnek tartják a párton belüli megújulás meggyorsitását, a pártegység megteremtését. Ennek alapjait a párton belüli demokrácia és döntésmechanizmus uj módon való megközeiitésében, a párttagság szerepének és felelősségének növelésében, a munkastilus és munkamódszer ügyintéző és hivatalnoki stilusjegyeinek megszüntetésében, a társadalmi munkamegosztás ellenőrizhető, számonkérhető és felelősségteljes megteremtésében látják. A nyiltság és őszinteség, a példamutatás, a politikai érzékenység, az önkritika, az időbeni reagálás, az érezhető politikai orientálás és befolyásolás is jellemzője kell hogy legyen a jövőben a pártmunkának. Az apparátusi munkát közelebbről ismerők részéről hangzott el, hogy tul sok energia megy a többszintű testületek működtetésére, üléseik előkészítésére, ugyanakkor a vélemények gyakran nem ott hangzanak el. Jelentős számban vetették fel /az azóta eldöntött/ pártértekezlet összehivasának szükségességét, egy karakterisztikusabb, hatékonyabb pártmunka, pártirányítás újrateremtésére. A megyét érintő társadalompolitikai kérdésekről - a feltételrendszert is figyelembe véve - általában kedvezően nyilatkoztak. A megye fejlődésében a kiegyensúlyozottságot és a politikai feltételeket tartják viszonylag kedvezőnek. Jónak Ítélték meg a beindult szerkezetváltást, a gyáregységek fokozódó, de még helyenként nem elégséges önállósodását, a konvertibilis export növekvő ütemét. Az állami vonalon dolgozók a fejlesztési lehetőségek csökkenése miatt aggodalmuknak adtak kifejezést. A balatoni gondok megoldásában nem látnak megfelelő országos segítségadást. Jelezték, hogy az állami vonalon felgyorsult döntésmechanizmusok korszerűbb testületi munkát és nagyobb személyes felelősséget igényelnek a jövőben. A hatáskörbe tartozók összetétele alapján főbb csoportosításban helyzetükből, foglalkozásukból adódóan a következők összegezhetők: A gazdasági vezetők a népgazdaság jelenlegi körülmények közé jutását indokolatlannak tartják, abban személyek felelősségét, a szubjektív döntéseik meghozatalát, a szükséges, időbeni döntések elmaradását vetik fel. Véleményük az, hogy 1974-től a gazdaságpolitika nem lépett előbbre, csak a szabályozók változtak kiszámithatatlanul, állandóan. így a vállalatok gazdaságpolitikai programjait sem lehetett hosszabb távon kialakitani. Megteremtődtek a lefele, illetve a felfele mutogatás lehetőségei, szakadék keletkezett a felső irányitás és a