MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988

189. ő. e. 1988. február 3. (105-133. o.) - 1. A párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló tézisek vitája, és az eddigi tapasztalatok. Tájékoztató: 107-117

3 Egyetértenek azzal, hogy erősiteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, a párt csak a társadalmi fejlődés fő irányait határozza meg. Több helyütt elmondták, hogy sürgető az a feladat, hogy idejében ismerje fel a fejlődés tendenciáit és határozza meg a feladatokat. Ebben az összefüggésben ennek érdekében vetették fel, hogy szükség lenne a nyiltság, nyitottság szélesítésére, a decentralizálásra és az intézményrendszer korszerűsítésére /a hirearchikus felépités kereteinek lazitására, a felülről jövő utasítások csökkentésére/. Elhangzott az is, hogy a dokumentum nem fogalmazta meg egyértelműen, hogy a párton belül hogyan itéli meg az egyes osztályok, rétegek szerepét. így felvetik: mennyiben munkáspárt, mennyiben össznépi, milyen az értelmiség szerepe a jelen helyzetben, aminek felértékelődéséről szólunk. Különösen az ifjúság helyének és szerepének megfogalmazását hiányolták. Elhangzottak olyan szélsőséges vélemények is, hogy a párt nevét is meg kellene változtatni. A gazdaság pártirányitásában általános az elvi-politikai irányitás elfogadása, de többen megjegyezték, hogy jelentősen lecsökkent a pártnak a gazdasági életet bef olyásoló és ellentmondásokat feloldó eszközrendszere. Szélsőséges véleménynyilvánítók ismét felszinre hozták, hogy a párt vonuljon ki a gazdaságból. Ebben ma több, más fórumon is sokoldalú vita folyik. Elsősorban a gazdasági vezetés egy része hangsúlyozza a kivonulás szükségességét, ugyanakkor mások megfogalmazták, hogy a gazdasági élet pártirányitásában alapvetően uj módszerekre van szükség. Megfogalmazódot a jobb munkamegosztás igénye, hogy egyértelműbb felelősségi viszonyok alakuljanak ki. Helyeslik, hogy a gazdálkodó szervezetekben működő pártszervezetek önállósága növekszik, csökken a "felsőbb"beleszólás a konkrét és helyi gazdasági ügyekbe. Többen felvetették azonban,vajon a pártszervek és az alapszervezetek élni tudnak-e a nagyobb önállósággal, befolyásolásuk érvényre jut-e, képesek-e alternativák kidolgozására? A gazdasági élet pártirányitásában sem alakult még ki a megfelelő érdekegyeztetés rendszere, a konfliktusok kezelésének és feloldásának hatékony munkamódszere.