MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987
185. ő. e. 1987. július 8. (244-298. o.) - 1. A pártkoordinációs munka tapasztalatai és fejlesztésének feladatai Somogy megyében. Jelentés: 246-257 - Elfogadott jelentés: 264-271
- 4 Nem érződik a gyakorlatban, hogy a pártkoordinációs jog egyben kötelezettséget is jelent, nemcsak a koordináló, hanem a koordinált pártszervezetre egyaránt. Ennek hiánya a tömegszervezetek /elsősorban a szakszervezet/ pártirányításának elvi érvényesülését,a testületi döntések politikai módszerekkel, eszközökkel történő befolyásolását,a kívánt irányú döntések meghozatalát jelentősen nehezíti. A trösztök megszűnése, nagyvállalatok gyáregységeinek önállósulása, leányvállalatok létrejötte, továbbá a koordinációs jogkörnek, a kötelezettségnek pártszerv /végrehajtó bizottság és pártvezetőség/ általi gyakorlása számszerűségében csökkentette a feladatokat, tartalmilag ugyanakkor összetettebb, átgondoltabb, színvonalasabb munkát igényelt. Az újszerű követelményeknek a koordináló és a koordinált pártszervezetek legtöbb esetben megfelelnek. Ugyanakkor a gazdálkodás lényegi, súlyponti kérdései helyett gyakori az általános értékelés és feladatmeghatározás. A koordinációs munka rendszerességében történt előrelépés mellett a célirányosságban, tartalmi vonatkozásban, a vállalati döntésmechanizmushoz való kapcsolódásban a kívánt eredményt nem sikerült elérni. Sajátos és a koordinációs pártmunka "útvesztői" közé tartozik a MÁV és a Posta területén kialakult gyakorlat. Ezt a belső irányítási és szervezeti tagoltság okozza. Gyakorlatilag ezeken a területeken a koordináció áttételesen a csomóponti pártszervezeteken keresztül történik, a megyében található pártszervek felé. Jelentősen zavarja az érdemi pártkoordináció hatékonyságát a pártszervezet területi, a tömegszervezetek vállalati felépítést követő üzemi rendszerének különbsége, az ezt integráló politikai munka elméleti értésének hiánya. Helyenként vita tárgyát képezi még a szakszervezetek jobb informáltsága. II. A korábbi időszakhoz képest javult a megyén kívüli vállalatok központjaiban működő pártszervek koordinációs munkája. /Május 1.Ruhagyár, Csepel Művek, DANUVIA, MEDICOR,stb./ Ugyanakkor a megyén belül néhány vállalat esetében nem ilyen kedvező a kép. /Halgazdaság, Tejipar, Zöldért, stb./ Ebből is adódóan több koordinált alapszervezet véleménye, hogy az őket érintő egyes kérdések megkerülésükkel, "magasabb szinten", más csatornákon keresztül nyernek lerendezést. A koordinációs munka a döntések utáni feladatismertetésre és az utólagos informálásukra korlátozódik. Ez nagymértékben hátráltatja a pártszervezeteknek azt a feladatát, hogy az üzemi demokrácia vállalati fórumrendszerében a párttagok útján az egységes véleményt, a kialakított álláspontot a szűkebb csoportérdeket meghaladó módon képviseljék.