MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987
185. ő. e. 1987. július 8. (244-298. o.) - 1. A pártkoordinációs munka tapasztalatai és fejlesztésének feladatai Somogy megyében. Jelentés: 246-257 - Elfogadott jelentés: 264-271
- 5 A vállalatnál kialakult belső információs rendszerek legtöbb helyen ma már biztosítani tudják a pártalapszervezetek információval való ellátását. Jól egészítik ki ezt az üzemi lapok és híradók is. Több vállalatnál a titkárok rendelkezésére állnak, illetve betekinthetővé váltak mindazon terv-, eredmény- és pénzügyi dokumentumok is, melyek a feladat ellátásához szükségesek. Ugyanakkor nem vált gyakorlattá a munkatervek összehangolása, kölcsönös megküldése. Nem elég kezdeményezőek a telephelyi pártszervezetek sem a koordinációra érett témák megtárgyalásában. Ez megnyilvánul abban is, hogy nem adnak javaslatokat a koordináló pártszervek munkaterveihez. Találhatók olyan vállalatok is, melyek központi pártszervei az ágazati, illetve vállalatpolitikai célok ismertetésére titkári tanfolyamokat szerveznek és azokra a koordinált pártszervezetek titkárait is meghívják. /GOV, Május 1. Ruhagyár, KAPOSGÉP/ Találkozni olyan gyakorlattal is, - mely a telephelyek dolgozóinak informálását is elősegíti - hogy a központi pártszerv hangulat-információt kér a telephely pártszervezetétől, s az abban felvetett kérdésekre rendszeresen megadja a válaszokat. /Pld. Május 1. Ruhagyár/ Néhány vállalatnál gyakorlattá vált, hogy a koordináló pártszerv valamelyik vidéki telephelyénél tartja a koordinációs értekezletet. /GOV, KAPOSGÉP, Balaton FŰSZERT/ Ez elősegíti a telepek, gyáregységek feladatainak, gondjainak, problémáinak alaposabb megismerését, mérsékli közöttük a néha mutatkozó és esetenként indokolatlan szemben állást. Ilyen esetekben a politika munka egyéb kérdéseiről is szót váltanak, tapasztalatot cserélnek /káderpolitika, hatásköriségi kérdések, politikai, szakmai, mozgalmi képzés összehangolása, pártmunkások jutalmazása, stb/. Az alkalmazott módszerek és formák nem kellő hatékonysága miatt a koordináció nem tudta még megoldani az ágazatpolitikai célkitűzéseknek, elképzeléseknek a lejuttatását, melyre igen nagy igény mutatkozik. A pártkoordinációs munkát jelentősen segítette, hogy az irányító városi és városi jogú pártbizottságok a korábbiaknál rendszeresebb kapcsolatot alakítottak ki a vállalati központok párt- és gazdasági vezetésével, megfelelő politikai rangot adva ezzel a pártkoordinációs tevékenységnek. Történt előrelépés a koordináló pártszerveket irányító városi, kerületi pártszervekkel való kapcsolatépítésben is, ott azonban általában egy-egy konkrét feladat megoldására korlátozódik. Jól illeszkedik ebbe a folyamatba az utóbbi években kialakult gyakorlat, hogy a gyáregységekben a szervezett gazdasági pártnapokat a