MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

185. ő. e. 1987. július 8. (244-298. o.) - 1. A pártkoordinációs munka tapasztalatai és fejlesztésének feladatai Somogy megyében. Jelentés: 246-257

-%& Előfordul még az is, hogy különböző összevont megbeszéléseket tudnak be a koordinációs kötelezettség teljesítéseként, melyeken ugyanazon előterjesztések, kérdések hangzanak el ismétlődően. /Például: SÜTÉV, Gabonaforgalmi Vállalat/ Zavaróan hat, hogy az ilyen esetekben elmosódik a döntéshozatal testületi jellege és többnyire a felelősség is. Fogyatékossága a koordinációs munkának, hogy a párttagság előzetes véleményének kikérése legtöbbször nem történik meg és a döntések utáni tájékoztatása nem mindig megalapozott, esetenként elmarad. Sok helyen leszűkül a koordinációs munka titkári kapcsolatokra és tevékenységre, az "én véleményem" képviseletére. Gondot jelent, hogy legtöbb helyen az éves beszámoló taggyűléseken sem adnak a koordinációs tevékenységről tájékoztatást, értékelést. A vállalati fórumokon felszólaló párttagok véleményében sem érzékelhető valamely közös álláspont egységes képviselete. Nem érződik a gyakorlatban, hogy a pártkoordinációs jog egyben kötelezettséget is jelent, nemcsak a koordináló, hanem a koordinált pártszervezetre egyaránt. Ennek hiánya a tömegszervezetek /elsősorban a szakszervezet/ pártirányitásának elvi érvényesülését a testületi döntések politikai módszerekkel, eszközökkel történő befolyásolását a kivánt irányú döntések meghozatalát jelentősen neheziti. A trösztök megszűnése, nagyvállalatok gyáregységeinek önállósulása, leányvállalatok létrejötte, továbbá a koordinációs jogkörnek.a kötelezettségnek pártszerv /végrehajtó bizottság és pártvezetőség/ általi gyakorlása számszerüségében csökkentette a feladatokat, tartalmilag ugyanakkor összetettebb, átgondoltabb, szinvonalasabb munkát igényelt. Az újszerű követelményeknek a koordináló és a koordinált pártszervezetek, legtöbb esetben megfelelnek. Ugyanakkor a gazdálkodás, lényegi, súlyponti kérdései helyett gyakori az általános értékelés és feladatmeghatározás. A koordinációs mmka rendszerességében történt előrelépés mellett a célirányosságban, tartalmi vonatkozásban, a vállalati döntésmechanizmushoz való kapcsolódásban a kivánt eredményt nem sikerült elérni. Sajátos és a koordinációs pártmunka "útvesztői" közé tartozik a MÁV és a Posta területén kialakult gyakorlat. Ezt a belső irányitási és szervezeti tagoltság okozza. Gyakorlatilag ezeken a területeken a koordináció áttételesen a csomóponti pártszervezeteken keresztül történik a megyében található pártszervek felé. Jelentősen zavarja az érdemi pártkoordináció hatékonyságát a pártszervezet területi, a tömegszervezetek vállalati felépitést követő üzemi rendszerének különbsége, az ezt integráló politikai munka elméleti értésének hiánya. Helyenként vita tárgyát képezi még a szakszervezetek jobb informáltsága.