MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

183. ő. e. 1987. január 7. (2-105. o.) - 1. Somogy megye népesedéspolitikai helyzete a megyei párt-vb 1973. december 23-i feladatterve alapján. Jelentés: 4-38

"ír 2 országos átlag alatt maradtak. Somogy ma is a legalacsonyabb születési arányszámmal rendelkező megyék egyike. A születési, termékenységi /a nők szülésgyakorisága, gyermekszáma/ helyzet felszabadulás utáni alakulását két alapvető tendenciával jellemezhetjük: - A születések száma az időszak folyamán erős eltéréseket mutatott - a megszületettek számában a hullámhegyeket mélypontok követték. - A családok gyermekszáma fokozatosan visszaesett, ám a megszületett gyermekek közül egyre többen maradtak életben, igy a generációk tényleges teljes reprodukciója csak a legutóbbi években vált kedvezőtlenné. /2., 11. 12. sz. mellékletek/ Somogy lakónépessége jelenleg 355 441 fő, 1 %-kal - 3 596 fővel kevesebb, mint 1970-ben volt. 1978-tól lassú csökkenés következett be. /l. sz. melléklet/ A népességváltozás területenként differenciáltan alakult. A megye lakóinak 38,8 %-a él napjainkban városokban /1970-ben ténylegesen ez 21,4 % volt, a jelenlegi közigazgatási rangsorolásban is csak 30 %-a lakott városban/. Csökkent a községek, a megye belső területeinek lélekszáma, ezzel szemben napjainkban is nő a városok - különösen Kaposvár, Siófok valamint a Balaton-parti települések lakossága. A lakosság körében a nemzetiségiek aránya nem jelentős. Somogyban mintegy 1500 délszláv, 3300 fő német anyanyelvű él - melyeknek száma alig változik. Ugyanakkor a cigánylakosság egyre növekvő arányt képvisel /1970-ben 14594 fő - 4,1 %; 1985-ben 21868 fő - 6,2 %/. Az elmúlt időszak viszonyait elsődlegesen a termékenység a halandóság alakította, mert a megyéből való elvándorlás jelentősen megcsappant az utóbbi 4-5 évben minimálisra zsugorodott, jelentősebb viszont a megyén belüli népességmozgás. A népességváltozás településtípusonként eltérő iránya és mértéke következtében módosult a népesség területi megoszlása. Korábban a természetes szaporodás nagy részét adó falun élő mezőgazdasági népesség családtervező magatartása is megváltozott. Egyes prognózisok szerint az ezredfordulóig a kedvező népességpolitikai intézkedések hatásával együtt is számolnunk kell a népesség fogyásával. Más előrejelzés szerint e tendencia megállítása, megfordítása összehangolt intézkedések megtételét teszi szükségessé a megye párt, állami és társadalmi szervei részéről, annak tudatában is, hogy mindezek befolyásoló hatásúak, hiszen a megyei népesség alakulásának fő iránya szervesen összefügg a hazai tendenciákkal. 1. Társadalmi, gazdasági, szociális tényezők A megye lakosságának összetétele - az elmúlt 10-15 évben lezajlott társadalmi átrétegződési folyamatok következményeként - tovább módosult. Térségünkben az extenzív ipartelepítések zöme befejeződött, a munkásosztály létszáma tetőződött, majd - főleg az utolsó 5 évben a szövetkezeti parasztsághoz tartozókkal együtt csökkent. Növekedett viszont a szellemi foglalkozásúak és az arányosabb területi