MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

183. ő. e. 1987. január 7. (2-105. o.) - 1. Somogy megye népesedéspolitikai helyzete a megyei párt-vb 1973. december 23-i feladatterve alapján. Jelentés: 4-38

0 7T- 3 elhelyezkedéssel együtt a magasan képzett szakmunkások, középvezetők száma is. Erőteljesebbé váltak a belső rétegződési folyamatok. A szövetkezeti parasztság életében minőségi változás következett be, munkájuk jellege átalakult; korszerűbbé, kulturáltabbá vált életmódjuk, gyarapodott szakképzettségük. Az értelmiség a megye gazdasági, társadalmi fejlődésének lényeges tényezőjévé vált. Az értelmiség száma az utóbbi évtized gazdasági és kulturális fejlődése során dinamikusan nőtt, bár a népességben betöltött arányuk így is elmarad még az országos átlagtól. Az értelmiségen belül tovább emelkedett a nők aránya. Jelentősen módosult tehát a megyénkben élők foglalkoztatási helyzete és szerkezete. Az aktiv keresők aránya 1970-hez viszonyítva kismértékben csökkent, de a nemek közötti ellentétes irányú változások jelentősek. /A férfi aktív keresők nagyobb arányú csökkenését a nők munkába állása döntően pótolta./ Az inaktív keresők aránya nagyobb mértékben /7,3 %/ nőtt, ami alapvetően a nyugdíjjogosultság kiterjesztésével, az átlagéletkor meghosszabbodásával, a gyermekgondozási segély és a GYED rendszerének bevezetésével függ össze. Növekedési ütemük nálunk meghaladja az országos átlagot. /3. sz. melléklet/ Az eltartottak 6,4 %-os csökkenése elsősorban a fenti jelenségek következménye, de nem hagyható figyelmen kivül a születések csökkenő tendenciája sem. Megállapítható, hogy a megye lakossága teljes foglalkoztatásának feltételei - rövidebb időszaktól és kisebb térségek foglalkoztatási gondjaitól eltekintve - biztosítottak. Gazdálkodó szervezeteink képesek voltak a munkát keresők fogadására. Ezt bizonyítja a 60-as évek nagy népesség elvándorlásának megszűnése illetve lelassulása, ami napjainkban már nem számottevő. A gyermekvállalás /illetve több gyermek vállalása/ alapvetően anyagi-gazdasági háttere az elmúlt időszakban a történelmi hátránnyal szemben javult, az országos átlagtól viszont már elmarad. A népesedési folyamatokkal összefüggő infrastrukturális célkitűzések általában hangsúlyt kaptak a tervekben is. Az elmúlt évtizedben állandóan kiemelt feladat volt a lakásépítés, a lalakásigények kielégítésére való törekvés. Az V. ötéves tervidőszak legfőbb céljául a mennyiségi lakásigények szerinti lakásépítést jelöltük meg, bár a terv csak 85 %-ban teljesült. A VI. ötéves tervidőszakban 12600 lakás épült, melynek eredményeképpen a lakásellátottság