MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986
180. ő. e. 1986. augusztus 6. (206-256. o.) - 1. A megyei pártbizottság kádermunkája, feladatok a központi bizottság 1986. március 18-i határozata alapján. Jelentés: 208-226
7 - ÍU\f Az állami apparátusokban a szervezett önképzés lehetőségei nem kellően kihasználtak. Az elnőiesedés ellenére a nők magasabb funkcióba állitása sem kielégitő. Kulturális területen is megfelelően javult a kádermunka. A vezetők fokozottabb felelősséget éreznek a rájuk bizott területek fejlődéséért, a beosztottak kiválasztásáért és neveléséért. A nagyobb intézményekben, településeken többségükben felkészült, rátermett vezetők dolgoznak, mig kisebb helyeken nehezebb találni megfelelő felkészültségű, vezetői feladatokra alkalmas szakembereket. Ez az állapot a kádercserét is meghatározza. Örvendetesen növekszik azoknak a vezetőknek a száma, akik idejük nagyobb részét irányitó munkára forditják, bár ez a törekvés az igazgatókra háruló sok gazdasági, szervezési jellegű teher miatt csak részben oldható meg. Differenciáltan növekedett az intézmények önállósága. Az álláshelyek betöltésénél növekedett a pályázatok kiirása, ugyanakkor tapasztalható, hogy a szükségesnél kevesebb a pályázó. A hosszabb ideje rossz körülmények között dolgozók egy idő után lendületüket vesztik, közülük egyre többen erejüket és idejüket meghaladó, nem szakmai jellegű munkát vállalnak, elsősorban jövedelemkiegészités céljából. Javult az állami felügyeleti szervek ellenőrző, segitő munkája. A szakmai képző, továbbképző intézetek jól segitették a kádertervek megvalósítását. Gyakoriak viszont még a helyi szervek és a szakmai felügyelet közötti viták, melynek okai elsősorban az egyoldalú minősités és a szubjektivizmus. A kádermunkának számottevő akadálya a szakma elnőiesedése, a településhez, intézményhez való kötöttség, lakáshiány, vezetői munkával járó terhek, az alacsonyabb jövedelmek stb. Az irányitási rendszer változása, az uj oktatási törvény végrehajtása, utasitások késése több intézményvezetőben bizonytalanságot keltett. Az egészségügyi ágazatban a kádercserék többsége eredményes volt. A vezetői posztokra kinevezettek között nőtt a tudományos munkát végzők száma, ez ösztönzőleg hatott a kutatói tevékenységre is. A pártapparátus elkötelezett, stabil, politikailag, szakmailag felkészült. Többségük rugalmas, kezdeményező, alkalmas az uj követelmények vállalására és érvényesítésére.