MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

177. ő. e. 1986. január 22. (61-131. o.) - 1. A fegyelmi és az anyagi felelősség érvényesülése, a társadalmi tulajdont károsító cselekmények alakulása az ügyészségi tapasztalatok alapján. Jelentés: 64-72

5 A nem bűncselekménnyel okozott károkat illetően - a kereskedelemben jelentkező leltárhiányokat ide nem számítva - az állami ipar és az állami szektorhoz tartozó mezőgazdaság a legfertőzöttebb. Az így okozott károk megtérülési aránya rosszabb mint a bűncselekménnyel okozott károké, nem éri el a 15 %-ot sem. Ez alapvetően jogszabályi korlátokra és csak kivételesen munkáltatói mulasztásra, liberalizmusra vezethető vissza. Miután ugyanis a károkozások nagy többsége gondatlan munkavégzéssel, gondatlan tárolással stb. volt összefüggésben, az ügyek zömében a dolgozót csak havi átlagkeresete 50 %-a erejéig kötelezhették kártérítésre. A munkáltatók általában kimerítették a jogszabályi kereteken belüli kártérítési mértéket. Főleg a selejtkárok megtérittetése kapcsán tapasztaltunk kirívóan liberális - a havi átlagkereset 5 %-a körüli - kártérítési gyakorlatot. Néhány szervnél azonban arra is akadt példa, hogy az 5000 - 20.000 Ft-os károkozást sem követte a kártérítésre kötelezés, beérték a vétkes dolgozó fegyelmi felelősségre vonásával. A kereskedelmi és vendéglátó szerveknél évente 26-27 millió Ft összegű leltárhiány keletkezett. Ennek több mint 60 %-a normalizált hiány volt, s évente mintegy 10 millió Ft leltárhiány megtérittetése iránt kellett intézkedniük. Figyelemre méltók a következő tapasztalatok: - elsősorban az új üzemeltetési formákban működő kereskedelmi és vendéglátó egységek számának megnövekedése miatt évről-évre csökken a leltárfelvételek száma; - az árbevétel százalékos arányában nem, de abszolút számban évről-évre nő a leltárhiányok összege; - a kereskedelmi és vendéglátó szervek egy része a leltárhiányok jelentős részének, - némelyek a többségének - okait nem vizsgálja ki, s így nem is tudnak megfelelő intézkedéseket tenni azok megelőzésére; - csökken a leltárhiány megtérítésére kötelező határozatok száma /1800-1400/, illetve a megtérített leltárhiányok összege /7 - 6,6 millió Ft/ és aránya /71 - 65 %/. Fejlődés tapasztalható viszont a leltárfelelősség érvényesítésével kapcsolatos garanciális jellegű és jogvesztő hatályú rendelkezések betartása terén. A néhány évvel ezelőtti helyzettel szemben ma már a munkáltató által elkövetett "jogi műhiba" miatt ritkán mentesülnek a felelősök a leltárhiány megtérítési kötelezettség alól. A leltárhiány megtérítéséről szóló közelmúltban megjelent új kormányrendelet hatására pedig a leltárfelelősség érvényesítésének szigorodása is várható.