MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

177. ő. e. 1986. január 22. (61-131. o.) - 1. A fegyelmi és az anyagi felelősség érvényesülése, a társadalmi tulajdont károsító cselekmények alakulása az ügyészségi tapasztalatok alapján. Jelentés: 64-72

6 A fegyelmi, kártérítési, leltárhiány megtérítési eljárások és határozatok döntő többsége megfelel a törvényesség követelményeinek is. A határozatok döntő többségét az érintett dolgozók megnyugvással tudomásul vették, azoknak csupán 14-16 %-a ellen /több mint felerészben fegyelmi határozat ellen/'fordultak a döntőbizottsághoz. A döntőbizottságok általában alaposan, körültekintően és szakszerűen megvizsgálták a kérelmeket, s azok mintegy 60 %-át elutasították, mert helyesnek találták a munkáltatói intézkedést. A döntőbizottsági határozatoknak pedig már csak mintegy 5-7 %-a ellen éltek keresettel a munkaügyi bírósághoz az érdekeltek. A munkaügyi bírósághoz eljutott ügyek számottevő része bonyolult tényállású vagy jogi megítélésű ügy volt. Ezek nagy többségét a munkaügyi bíróság a jogpolitikai elvek szem előtt tartásával, mindenki számára megnyugtatóan fejezte be. A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma a legutóbbi években kis mértékben csökkent, hosszabb távon azonban emelkedő tendenciát mutat /l.sz. tábla/. Nagymértékben nőtt viszont a társadalmi tulajdonban bűncselekménnyel okozott károk összege. A két tendencia között tehát nincs párhuzam. Ugyanis - ha bármily szerény mértékben is - javult a társadalmi tulajdon technikai és szervezeti védelme s ezért a vagyon elleni bűnözés egyre inkább a kevésbé védett, és az elkövetésben is kisebb kockázattal járó személyi tulajdon elleni támadás irányába terelődött. Ez a legutóbbi időben számszerűleg csökkentette vagy legalábbis nem növelte a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények számát. Ugyanakkor megnőtt azoknak az elkövetőknek a száma, akik beépültek egyes munkafolyamatokba, a gazdálkodás menetébe, s így munkakörüknél fogva, hosszú időn át képesek a társadalmi tulajdont fosztogatni. Az ilyen elkövetők kihasználják a legkisebb szervezési vagy ellenőrzési hiányosságot, leleplezésük nehéz, arra rendszerint csak akkor kerül sor, amikor már igen nagy kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. Jellemző, hogy amíg 1981-ben 14, 1983-ban 21, 1984-ben 39 olyan bűncselekmény vált ismertté, ahol 100 ezer forintot meghaladó kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. Még szembetűnőbb, hogy 500 ezer forintot meghaladó kárt okozó bűncselekmény 1981-ben nem volt, 1983-ban 2, 1984-ben már 7 fordult elő. Kétségtelen, hogy a bűnelkövetők egyre találékonyabbak, módszereik egyre ravaszabbak, s így cselekményük megelőzése, leleplezése egyre nehezebb. Az is kétségtelen azonban, hogy a gazdasági irányításban végbement változásokkal nem tartott lépést a vagyonvédelem fejlesztése és korszerűsítése. A változásokat nem mindenütt követte megfelelően a belső rend biztosítása, a korszerű anyag és számviteli rendszer kiépítése. A belső ellenőrzés hosszú idő óta nem elég hatékony, az ellenőrök és ellenőrzöttek között hosszabb