MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. július 11. (35-88. o.) - 1. A mezőgazdasági és építőipari kísérleti bérszabályozás megyei tapasztalatai. Tájékoztató: 37-46 - Állásfoglalás: 54-57

5S - 2 A kísérleti jövedelemszabélyozés felgyorsította a szervezeti rendszer korszerűsítését. A legtöbb résztvevőnél nagy önállósággal, döntési jogkörrel és felelősséggel rendelkező önelszámoló egységeket alakítottak ki, melyek átfogják az egész termelést. Az egységeknek a vállalati tevékenységhez való kötődését pár közvetlen mutatóval ós közgazdasági jellegű belső szabályozókkal biztosították. Az önállóság elsősorban a létszám és bérgazdálkodásban bontakozhatott ki, de kiterjedt a termelésre is. A döntési szintek módosultak, nőtt a vezetők hatásköre, felelőssége és ezek összhangja. Valamennyi résztvevő korszerűsítette a vállalati érdekeltségi rendszerét, A kifizethető bérek jobban kötődtek a valós értéktermelő munkához, a munka eredményéhez. Mód nyílott a kiugró teljesítmények szabadabb anyagi elismerésére. Nagyobb lett a teljesítménybérezés aránya, a meghatározott - általában minőségi - feladatokhoz kötött mozgóbér. Szélesebb körben alkalmazták az egyösszegű utalványozást is. Az önelszámoló egységekben az eredmény függvényében növelhették a béreket. A személyes jövedelem színvonala az átlagot meghaladóan emelkedett és a vállalati eredménnyel szorosabb kapcsolatot mutat. A kísérlet átlagában 12 $-kal nőtt, arai ágy realizálódott,hogy egy termelőszövetkezetnél csökkent /itt a nyereség is kisebb/, a többi résztvevőnél 6-23 %-kal nőtt a jövedelemszinvonal. A szövetkezeteknél az éwégi eredményből képzett részesedési alap - csakúgy mint a nyereség - 3 szövetkezetben nőtt, háromban pedig csökkent. Az összjövedelmen belüli részaránya az átlagos 6 %-kal szemben 0-32 % között szóródott. Ez alapján megállapítható, hogy a személyes jövedelmek a kísérleti rendszerben jobb összhangban vannak a tényleges teljesítménnyel, mint átlagbér szabályozási körülmények között. Az érintett szövetkezeti és állami vállalatok termelése és nyeresége nincs mindig szoros összefüggésben a kisérleti bérszabályozás alkalmazásával. A kapcsolat jellemzését az aszály is megnehezíti. Mindenesetre megállapítható, hogy abban a három termelőszövetkezetben, ahol alig volt aszálykár, a szövetkezeti eredmény 10-50 '„j-kal nőtt. Több a nyereség a SÁÉV-nól is. Az előállított termékek értéke az átlagosnál valamivel gyorsabban nőtt, de az egyes gazdaságokban igen eltérő mértékben. A létszám a vártnál kisebb mértékben, gyakorlatilag alig ősökként, azonban a termelési egységekben a munkaerő hiány megszűnt, vagy lényegesen csökkent. A termelő létszám foglalkoztatásának hatékonysága nőtt, A tapasztalatok szerint a kísérlet egyes elemeit, valamint ezek összhangját a résztvevők eltérő mértékben tudták kihasználni, igy szükségessé vált ezek továbbfejlesztése. Nem mindenütt alakítottak ki önálló szervezeti egységeket, ezek nagysága, önállósága, kapcsolata is eltérően alakult.