MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. július 11. (35-88. o.) - 1. A mezőgazdasági és építőipari kísérleti bérszabályozás megyei tapasztalatai. Tájékoztató: 37-46 - Állásfoglalás: 54-57

5S - 2 ­A kísérleti jövedelemszabélyozés felgyorsította a szervezeti rendszer korszerűsítését. A legtöbb résztvevőnél nagy önálló­sággal, döntési jogkörrel és felelősséggel rendelkező önelszá­moló egységeket alakítottak ki, melyek átfogják az egész ter­melést. Az egységeknek a vállalati tevékenységhez való kötődé­sét pár közvetlen mutatóval ós közgazdasági jellegű belső sza­bályozókkal biztosították. Az önállóság elsősorban a létszám és bérgazdálkodásban bontakozhatott ki, de kiterjedt a terme­lésre is. A döntési szintek módosultak, nőtt a vezetők hatás­köre, felelőssége és ezek összhangja. Valamennyi résztvevő korszerűsítette a vállalati érdekeltségi rendszerét, A kifizethető bérek jobban kötődtek a valós érték­termelő munkához, a munka eredményéhez. Mód nyílott a kiugró teljesítmények szabadabb anyagi elismerésére. Nagyobb lett a teljesítménybérezés aránya, a meghatározott - általában minő­ségi - feladatokhoz kötött mozgóbér. Szélesebb körben alkal­mazták az egyösszegű utalványozást is. Az önelszámoló egysé­gekben az eredmény függvényében növelhették a béreket. A személyes jövedelem színvonala az átlagot meghaladóan emel­kedett és a vállalati eredménnyel szorosabb kapcsolatot mutat. A kísérlet átlagában 12 $-kal nőtt, arai ágy realizálódott,hogy egy termelőszövetkezetnél csökkent /itt a nyereség is kisebb/, a többi résztvevőnél 6-23 %-kal nőtt a jövedelemszinvonal. A szövetkezeteknél az éwégi eredményből képzett részesedési alap - csakúgy mint a nyereség - 3 szövetkezetben nőtt, három­ban pedig csökkent. Az összjövedelmen belüli részaránya az át­lagos 6 %-kal szemben 0-32 % között szóródott. Ez alapján meg­állapítható, hogy a személyes jövedelmek a kísérleti rendszer­ben jobb összhangban vannak a tényleges teljesítménnyel, mint átlagbér szabályozási körülmények között. Az érintett szövetkezeti és állami vállalatok termelése és nye­resége nincs mindig szoros összefüggésben a kisérleti bérszabá­lyozás alkalmazásával. A kapcsolat jellemzését az aszály is meg­nehezíti. Mindenesetre megállapítható, hogy abban a három ter­melőszövetkezetben, ahol alig volt aszálykár, a szövetkezeti eredmény 10-50 '„j-kal nőtt. Több a nyereség a SÁÉV-nól is. Az előállított termékek értéke az átlagosnál valamivel gyorsabban nőtt, de az egyes gazdaságokban igen eltérő mértékben. A létszám a vártnál kisebb mértékben, gyakorlatilag alig ősök­ként, azonban a termelési egységekben a munkaerő hiány megszűnt, vagy lényegesen csökkent. A termelő létszám foglalkoztatásának hatékonysága nőtt, A tapasztalatok szerint a kísérlet egyes elemeit, valamint ezek összhangját a résztvevők eltérő mértékben tudták kihasználni, igy szükségessé vált ezek továbbfejlesztése. Nem mindenütt alakítottak ki önálló szervezeti egységeket, ezek nagysága, önállósága, kapcsolata is eltérően alakult.

Next

/
Thumbnails
Contents