MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. július 11. (35-88. o.) - 1. A mezőgazdasági és építőipari kísérleti bérszabályozás megyei tapasztalatai. Tájékoztató: 37-46 - Állásfoglalás: 54-57

% - 3 Van példa az igen nagy egységek kialakítására, egy gazdaságon belül sok egységre, sőt van ahol egyáltalán nincs önelszámoló egység. A döntési jogkörök decentralizálása egyeseknél elmarad a lehetőségektől. Az érdekeltségi rendszer korszerűsítését sem mindenütt valósították meg, nem kötötték szorosan az új rendszer adta lehetőségekhez. Pld. csak nyereséghez és bizonyos minőségi előírásokhoz kötött plusz érdekeltséget alkalmaztak, A tervezési és információs rendszer átalakítása is eltérő színvonalon valósult meg. Ott volt a legkedvezőbb a tapasztalat, ahol teret adtak a kisközségek alkotóereje kibontakozásának, s meg tudták teremteni számukra a vállalkozó jellegű munka feltételeit. A termelőszövetkezetekben a kísérleti szabályozás következtében csökkent a költségvetésbe befizetett adó nagysága. Ez a csökkenés differenciált, de számottevő. Országosan is hasonlóak a tapasztalatok, ezért mér 1984-ben szigorították a követelményeket. Az új keresetszabályozási formák egyben nagyobb kockázatot is jelentenek a résztvevők számára, mert megvan a lehetősége a bérek, a költségek elfutásának. A kockázat tudata segitette az új módszerek megtalálását, de ezek még nem tekinthetők véglegesnek, A kísérlet sikeres végrehajtása, az új, hatékony módszerek elterjesztése érdekében az alábbi feladatokat kell megoldani: - Valamennyi résztvevő gazdaságban tovább kell finomítani a szervezeti, az érdekeltségi rendszert és a kettő összhangját. Általában bőviteni szükséges az önelszámoló egységek számát annak érdekében, hogy a dolgozók előtt minél egyértelműbben, világosan átlátható egységben legyenek a feladatok és ahhoz kapcsolódóan a jövedelmek. Még szorosabb kapcsolatot kell teremteni a tevékenységek tényleges eredménye, azaz a valóságos értéktermelés és a kifizetett jövedelmek között. Az önelszámoló egységek érdekeltségi rendszerét ki kell terjeszteni a dolgozó kollektívára és a vezetőkre egyaránt. Indokolt másutt is bevezetni a barcsi "Vörös Csillag" termelőszövetkezet módszerét, a vállakozói magatartás és az ösztönzés összekapcsolására. Növelni célszerű a minősééhez kötött juttatások körét és mértékét, az előre utalványozott, munkához kötött bérek arányát, a minőségi bérezést. - Az érdekeltségi rendszer további korszerűsítése követelményeket támaszt a munka és értéke pontosabb mérésével, az információs és a tervezési rendszerrel szemben, E téren a továbblépésnél a kulcspozícióban lévő önelszámoló egységek érdekeit jobban figyelembe kell venni. Az üzemi demokratizmus növelése megköveteli, hogy a vállalati párt- és szakszervezeti szervekkel való kapcsolatban is jelenjenek meg a feltételeknek megfelelő új módszerek.