MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. július 11. (35-88. o.) - 1. A mezőgazdasági és építőipari kísérleti bérszabályozás megyei tapasztalatai. Tájékoztató: 37-46

2>T~ Hí BYZÍÉW m\(mf Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége "Szigorúan bizalmas

I" Készült: 32 példányban Somogy megyei illami Épitőipari Vállalat Ikt.sz.: VB/17A984. Látta: Dr. Exner Zoltán Kaposvár elvtárs Jelentés a megyei párt-végrehajtóbizottságnak a mezőgazdasági és épitőipari kisérleti bérszabályozás megyei tapas ztalatairól A népgazdaság eredményesebb működése, a vállalati gazdálkodás hatékonyságának növelése, mint követelmény, szükségessé teszi a szabályozó rendszer korszerűsítését, megfelelő eszközök biztosítását a gazdasági vezetés számára a megnövekedett feladatok megvalósításához• A követelmények változásával a gazdálkodó egységek részéről egyre sürgetőbben vetődik föl a racionálisabb költséggazdálkodás, a munkaerő és bérgazdálkodásban felgyülemlett feszültségek megszüntetésének igénye. E kettős népgazdasági és vállalati célok megvalósitásához központi szabályozás keretén belül többféle bérszabályozási formát dolgoztak ki. Ebből három féle került a megyében kisérleti bevezetésre. A mezőgazdaságban a nagyüzemi keresetadőztatás és a fogyasztás - felhalmozás arányától függő keresetszabályozás, az építőiparban pedig erőforrás- nyereség, valamint az átlagkereset szerinti kettős adóztatás. A kisérletben való részvétel a legjobb vállalatoknak, szövetkezeteknek pályázat utján vált lehetővé. Mindegyik forma az általános bérszabályozásnál kedvezőbb lehetőséget biztosit a racionálisabb létszám- és bérgazdálkodásra, a vállalati teljesítménnyel arányos bérkiáramlásra. Egyúttal magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel, de az egész kollektívával szemben. Az elérhető előnyök pedig megkövetelik a vállalatok, szövetkezetek szervezettségének, irányitási, érdekeltségi, ellenőrzési és információs rendszerének felülvizsgálatát, korszerűsítését, ami önmagában is a gazdálkodás hatékonyságát növelheti. Az elvégzett munkával arányos bérkiáramlás javíthatja a hangulatot, a dolgozók azonosulását a vállalati célokkal. Mindezek együttesen eredményezhetik a jövedelmezőség