MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. július 11. (35-88. o.) - 1. A mezőgazdasági és építőipari kísérleti bérszabályozás megyei tapasztalatai. Tájékoztató: 37-46

2 fokozását, a gazdálkodás hatékonyságának Javulását és annak elismerését a hazai és a nemzetközi piacon. Eredményes pályázatukkal hat termelőszövetkezet /Barcs, Hetes, Igal, Kéthely, Nagyberki, Somogyjád/ és a Somogy megyei Állami Épitőipari Vállalat nyert Jogot a kisérletben való részvételre. Négy termelőszövetkezet a nagyüzemi keresetadóztatást, kettő a fogyasztás-felhalmozás arányatói függő keresetszabályozást választotta. A kisérletben résztvevők célja a vállalati Jövedelem növelése, valamint az építőiparban a munkaerő csökkenés megállitása is volt. A kisérlet 1983-ban került bevezetésre, időtartama három év. Az első év tapasztalatai már összegezhetők, azonban figyelembe kell venni az eltelt idő rövidségét, a mezőgazdaságot sújtó aszályt és a beruházások további csökkenésének kedvezőtlen hatását. I. A kisérleti Jövedelemszabályozás bevezetésének előkészitése Jelentős feladatot adott az irányitó szerveknek és a gazdasági vezetőknek egyaránt. Bizonyos tartózkodás Jellemezte a vezetők, de különösen a dolgozó kollektivek magatartását. Ennek leküzdésére mindenütt nagy figyelmet forditottak, igyekeztek minél szélesebb körben megismertetni a feltételeket és a követelményeket. A SÁEV külön tanfolyamot is szervezett a középvezetők számára. A hozzáállás ezek eredményeként fokozatosan Javult. Az előkészités fontos feladata volt a vállalati szervezeti rendszer és vele szoros összefüggésben levő érdekeltségi rendszer korszerűsítése. A résztvevők többsége élt is ezzel a lehetőséggel. A kisérleti Jövedelemszabályozasnak vállalaton belül legjobban az önelszámoló termelési egységek feleltek meg. Ezeken belül lehetett szorosabb kapcsolatot teremteni a tényleges teljesítmények és Jövedelmek között. Ennek megfelelően több gazdálkodó egység módositotta irányitási rendszeret a korábbinál Jóval nagyobb önállósággal biró önelszámoló egységeket alakitottak ki, melyek átfogják az egész termelést. Megváltozott a tervezési és információs rendszerük is. A korábbi központi tervezést felváltotta az önelszámoló egységekre kiadott

? néhány fő - a résztvevőknél más-más - mutatót meghatározó vállalati tervezés, mely alapján az egységek maguk készitik el terveiket, töltik ki kapacitásukat. Az önállóság növelésével arányosan a vállalati információ áramlás is megváltozott, a havi gyorsinformációk és a negyedéves értékelések váltak általánossá, JL döntési szintek módosultak, nőtt a vezetők hatáskörej felelőssége és ezek összhangja. A hatáskörök decentralizálásával az ellenőrzési funkciók is alsóbb szintre kerültek.