MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

168. ő. e. 1984. június 20. Rendkívüli ülés (224-260. o.)

- , . 233 van, sok az oktatási intézményekben a konzervatizmus, stb. Felvetődött, hogy a demográfiai hullám belépésével jó lenne kezdetét venni a megyénk­ben meglévő nagyfokú protekcionizmusnak a középiskolákban. A 3/c. pontnál felvetették: miért a munkában eltöltött időtől függ a bér, miért lassú a tehetséges szakemberek előrejutása, miért csökkent a fiatal vezetők aránya-, bár tény, hogy nem minden fiatal rendelkezik veze­tőkészséggel. Ezért nem elégiti ki őket az erre vonatkozó feladatmegha­tározás. Sokat foglalkoztak a lakástémával, ezen belül is a magánerős épitési le­hetőséggel. Megfogalmazták többet kell tenni minden szinten annak érdeké­ben, hogy jobb legyen az épitoanyagellátás, a telekhez jutás, és a ma még meglévő anomáliák szűnjenek meg. A művelődési intézményekkel kapcsola­tos részhez az e területen dolgozó fiatalok elmondták, nem értenek azzal egyet, hogy kényelmi szempontból olyanok a programok, mint amilyenek. Szerintük elsősorban üzleti szempontok határozzák meg, mert egy nagybevé­telü koncertből különböző szakköröket, ifjúsági rendezvényeket tudnak meg­valósítani . A diákrendezvényekkel kapcsolatosan megfogalmazták, túlságosan drágák a sport-, turisztikai eszközök, javasolták, ne különböző igazolványokkal jussanak kedvezményhez a 14-18 éves fiatalok, hanem a személyi igazol­vánnyal . A pártszervek rendszeresen foglalkoztak a fiatalok problémáival. Sokan kifogást emeltek a c. fejezetben a "rendszeres" szó ellen, mert az alap­szervezetek nem érzékelik a folyamatosságot, nem egyszer a beszámoló tag­gyűléseken a minősitést az ifjúsági felelős egyszemélyben végzi. Sok szó esett a párttagok példamutatásáról, a legtöbb szélsőséges vélemény itt hangzott el. Az anyag 8. o. b/ pont 3. fejezetére utalva elmondja, azt kérdőjelezték meg, hogy a továbbiakban milyen jogkörrel és egyéb feltételekkel rendel­keznek az ifjúsági szövetségek. Az 5/d. (állami szervekkel kapcsolatos) ponthoz kapcsolódóan mondja, hogy az ifjúsági törvény be nem tartása gazdasági, tanácsi vezetőknél semmi­nemű konzekvenciát nem von maga után. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy van-e lehetőség ifjúsági és sportminisztérium létrehozására. A művelődési intézmények átkerültek a KISZ-től a tanácshoz, egyetért az­zal, nem az a lényeg, hogy kinek a kezelésében vannak, hanem hogy normá­lis munka folyjon, és találjuk meg a módját a munkamegosztásnak, ez ma még sok kívánnivalót hagy maga után. A második részhez: e fejezet keveset foglalkozik a párt feladataival. Erősíteni kell e fejezetben a család szerepét, a párttag szülők felada­tait a nevelésben. Nem egyértelműen differenciált a tömegszervezetek, tö­megmozgalmak feladatai. A szakszervezeteknek többet kellene vállalni a fiatalok érdekvédelmi ellátásában, gyorsabb,jobb együttműködést várunk. Ők is arra ösztönzik a KISZ-titkárokat, hogy adott fórumon véleményüket mondják el, de ma még sokhelyütt tapasztalható, nem szívesen veszik, ha a titkár nyersen elmondja véleményét, ez pedig visszariasztja a fiatalt. Itt megítélésük szerint a küldő és fogadó fél felelősségét szükséges hang­súlyozni. A 4. pontban megfogalmazottakhoz csak hasznosítható javaslatokkal tudnak hozzájárulni. A 9. ponthoz: megítélésük szerint nem kell létrehozni a művelődési intéz­ményekben az önkormányzatokat. A meglévő társadalmi bizottságok munkáját kell aktívabbá, folyamatosabbá tenni. A névváltozás nem old meg semmit. Az állami ifjúsági munkának a megyében egyszemélyi apparátusa van, városi, községi szinten pedig kapcsolt munkakör. Óriási eredménynek tartja, hogy egy-két község kivételével mindenütt van ifjúsági alap, felhasználása cél­irányos.

Next

/
Thumbnails
Contents