MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

168. ő. e. 1984. június 20. Rendkívüli ülés (224-260. o.)

8 S á r d i Árpád elvtárs, állandó meghivott; A KISZ városi, és városi jogú bizottságai megvitatták az anyagot, ez után került sor a megyei összesítésre, véleményezésre, mely fő vonalaiban megegyezik a megyei pb. összegezésével. Kiemeli azt, hogy a kibővített testületi üléseken nemcsak felfelé mutogatás volt, hanem áttekintették saját dolgaikat is. A felvetett helyi problémáknak utánnajárnak a KlSZbizottságok. Két dolog volt, amitől féltek: hogy a közeli napokban megrendezett küldöttértekezleten esetleg erről az anyagról vitáznak a legaktívabb KISZ-esek, ez nem igy történt. A másik, féltek, hogy a különböző üzemeknél, vállalatoknál neki fognak menni az ifjúsági szövetségnek. Elmondja, hogy szélsőséges véleménnyel alig találkoztak, az volt a megközelítés, hogyan segíthetnének. A lezajlott aktiv vitát nem lehet azonban általánosítani a párttagságra, ez helyenként változó volt. Ha a jövőben hasonló vitára kerül sor, el kell érni, minden helyen olyan vitavezető legyen, aki otthon van a témában, aki felkészült, aki a felvetett kérdésekre reagálni tud. A KISZ-es vitákban nem sikerült elérni, hogy az elemző rész mellett a feladatokhoz is adjunk muníciót. Milyen vélemények alakultak ki: dicsérőleg szóltak az anyagról, időszerűnek tartják, problémafeltáró, problémacentrikus, foglalkozik mindazzal a kérdéssel, ami a fiatalokat foglalkoztatja, ők a KISZ-nél nem ugy vették, hogy 14 évig nem foglalkoztak a témával, hanem alternatívát vetnek fel. Egyik: 5 évenként átfogóan térjenek vissza egy-egy témára ifjúságpolitikai szempontból. A másik: a feladati rész az a párt elvi állásfoglalása. Az ifjúsági törvény mellé készüljön egy végrehajtási utasitás, melyben legyen határidő, felelős. így 5 évenként be lehet számoltatni és szükség esetén az élethez igazitani. Az elemző részt pozitiv értelemben mondva kritikusnak tartják, azonban több helyütt felvetették, zavaró, hogy nem derül ki, hogy az 1970 óta eltelt időszakot folyamatában érzékelteti, vagy pedig a mostandt állapítja meg, hogy milyen. Ezt elsősorban a városi bizottságok vetették fel, és erősiti a szóbeliben elhangzottat, hogy az anyag elsősorban városias. Testületi üléseken foglalkoztak a fiatalok a jövedelmi viszonyokkal, a lakáshelyzettel, az élet- és pályakezdéssel, a művelődés-szórakozás feltételeivel, az oktatási rendszer-, intézmények működésével, a család szerepével és felelősségével, a KISZ megítélésével. Az anyag első részében ellentmondásosnak tartják, hogy jelentős az elkötelezettek, de számottevő a közömbös rétegek száma. Más fogalmazást javasolnak. Erőteljesen vetették fel azt is, hogy nem tapasztalják az üzemekben, hogy a fiatalok egyes csoportjaiban kételyek támadnak a szocialista fejlődés perspektívájával szemben. Ezt módositani kellene. Sok szó esett a passzivitásról, és hogy mi lehet ennek az oka. A felvetettekből pl.:"egyszerűbb, ha nem vállalok funkciót, nincs vele gondom, nem kell futkosnom, nem kell ütköznöm". A tanulással kapcsolatosan felvetették, igaz-e, hogy mindenki becsületesen tanul, és ha nem tanul, ki az, aki ezt az értéket megszabja.Miért nem magasabbak a követelmények, legyünk e téren szigorúbbak, mert ez előjön a munkában is. A közéleti szereplésről a család véleménye "tanulj fiam, semmivel se törődj." Nem szabad elfelejteni, hogy a középfokú tanintézetekben a KISZ-szervezet kikből áll: 14-18 éves gyerekekből és nem nélkülözheti az ott lévő pedagógus párttagok és KISZ tanácsadó tanárok segítését, az ő irányításukat. Ne mondjuk azt, hogy a középfokú intézetekben automatikusan mindenki KISZtag , nem igy van. Sok szó esett a családról, megfogalmazódott, hogy nem egyszer saját erőn túl is biztosítják az anyagi lehetőséget, és ezzel letudják a gyerekek legfontosabb dolgait. Az iskolával kapcsolatos vélemények szinte 10 év óta ugyanazok: az iskolában nem sikerül megoldani a lemaradók felzárkóztatását; a kiemelkedő képességű tanulók segítését, felesleges túlterhelés