MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

168. ő. e. 1984. június 20. Rendkívüli ülés (224-260. o.)

6 A demokrácia az intézmények életében hasznos, azonban erre is nevelni kell, hogy párosuljon a felelősségvállalással. 10 évvel ezelőtt pl. a "csövezést" minden hallgató elitélte, ha most szót emelnek ellene, akkor azt mondják, hogy a személyiség megsértése. A diákszociális ellátással kapcsolatban megemliti, hogy pl. a tanítóképzőnek most jobban szüksége lett volna egy előadóra, mint a kollégiumi férőhely bővitésre, de erre kapták meg az engedélyt, ezt kell elfogadni. Az egészséges életmódra nevelésnek nem mindig a létesitmény a feltétele. Túl elkényelmesedett az életmódunk, és lehet általános iskolai indíttatás problémája is. Nem áll össze egy olyan egységes rendszer, ami szemléletmód változást jelentene. Az iskoláknál, intézményeknél magasabb a KISZ szervezettségi aránya, a programok szervezése itt könnyebb. Alapvető kérdés azonban az, hogy a KISZ éves akcióprogramjai túlságosan felülről szervezettek, nem adnak lehetőséget öntevékeny programokra. Itt kellene megtartani a helyes arányt, önálló kezdeményezésnek jobban teret engedni, természetesen KISZ képviselettel. Nemes Péter elvtárs, MSZMP KB politikai munkatársa; A vita során felvetődött néhány olyan kérdés, amire ugy érzi, hogy reagálni kell. A jelen vitaanyag cime nem a 70-es határozat végrehajtásának, a KISZ munkájának tapasztalatai, nem az, hogy baj van az ifjúsággal, hanem az ifjúság társadalmi helyzetéről szól. Hangsúlyozza a téma azt politikai szempontból, hogy a társadalmi változások miként hatottak az ifjúságra. Ebből a szempontból fontos a 70-es határozat, de ez az egészbe illeszkedő kérdés. Helytelen az a felvetés, hogy mi lesz a 70-es határozattal, a mostani azt nem szünteti meg. Izgalmas az a fölvetés is, hogy kellett, de mégis miért kellett, miért vártak 14 évet a visszatérésre, stb. Igaz, a Központi Bizottság 14 évig nem tűzte külön napirendre a témát, de más, fontos társadalmi kérdések, párthatározatok kapcsán vastagon foglalkozott az ifjúságot érintő ügyekkel. (Népesedéspolitika, oktatáspolitika, felsőoktatás, veszélyeztetett gyerekek, lakás, stb.) Vannak olyan kérdések, amelyeket nem is lehet csak az ifjúsági szférában megoldani (lakás, munkaerőgazdálkodás, oktatás). Szól arról, hogy ennek az anyagnak a változata már 1981-ben megvolt, amelyben feladatként szerepelt az egyetemi ösztöndij rendezése, fiatalok lakáskérdése, felsőoktatás merevségének megszüntetése, stb. A vita azzal a tanulsággal szolgál, hogy az elmúlt 3 évben megtanultuk egy kicsit helyesen értelmezni az ifjúságpolitikát. Többen felvetették, hogy le kellene irni, tulajdonképpen mit csinált a KISZ, és mit nem, így a szervezettséget is meg kellene fogalmazni. Másrészt az ifjúság társadalmi helyzete nem lehet csak a KISZ tevékenységének értékelése. Az eddig lezajlott viták nemcsak az ifjúságpolitikai anyag miatt, hanem a kongresszus vitája miatt is hasznos lesz, úgy érzi, a korábbinál kiegyensúlyozottabb lesz az őszi menetben e kérdéssel való foglalkozás, és jó hatással volt és lesz a gazdálkodásra. Véleményt, javaslatot kell adnunk egy anyagról, a felvetett kérdések közül mi az, ami megmarad feladatként, és számba kell vennünk, mit kell szemléletben helyretennünk. Az elhangzottakat ugy kell számbavenni, mi az, ami az anyaghoz tanácsként, javaslatként, mi az ami a helyi munkában tesznosithatóként jelentkezik. A további munkát illetően nagyon fontos, a javaslatok rangsorolása, a prioritások megfogalmazása, úgy, hogy ne keltsünk illúziókat. Legfontosabb: munka, lakás, gyermeknevelés, ifjúsággal való intézményes foglalkozás, ezekből mi az, amihez van anyagi háttér is. Párt, állami vonalon folyik néhány olyan munka, ami Ígéretessé teszi az ilyenfajta prioritást. Számon kell tartani azokat a fölvetéseket is, amelyeknek egyenlőre nincs meg a fedezete, megvalósítása hosszabb távra szól. A fölvetésekből kölönösen azt tartja fontosnak, amely arra utal,