MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983
161. ő. e. 1983. április 6. (52-123. o.) - 1. A megye sütőiparának helyzete, különös tekintettel a kenyérellátásra és a minőségi követelményekre, és a további feladatok. Jelentés: 55-64
- 4 A liszt sütőipari értékének javítását segitené a megyében termelt és szükség szerint más megyéből behozott javitóhatásu buzatételek fokozottabb felhasználása. A gabonaipar érdekeltségi rendszere - a felmerülő többletköltségek miatt - erre azonban nem ösztönöz. A lisztminőség javitásának másik módja az adalékanyagok alkalmazása. A sütőipari vállalat az elmúlt időszakban - az ágazati irányelvekkel összhangban - elsősorban a péksütemény és finomáru termelésénél növelte a tőkés importot tartalmazó anyagok felhasználását. A kenyér minőségjavítására a hazai gyártású citopánt alkalmazta szélesebb körben. Az 1982 augusztus 9-i árintézkedés az adalékanyagok dotációját megszüntette, a sütőipari vállalatokat mérsékeltebb felhasználásra késztette. A gazdasági érdek egyre inkább a minőségjavító búzák fokozottabb felhasználásával elérhető lisztjavitást és ezzel a tőkés import kiváltását indokolja. A sütőipari termékek forgalmazása a szállitópark korszerűsítésével és kapacitásbővülésével javult. Kaposváron a konténeres szállitás bevezetése sikeresen segitette a termékek széllitásközbeni minőség megóvását. A termék kiszállítások gyakorisága nőtt. Tovább csökkent és jelenleg 49 településre történik kétnaponkénti és heti négyszeri kiszállitás. A vállalat saját bolthálózatát tovább bővitette és boltjai korszerűsítésével az ellátás feltételeit javitotta. A sütőipar helyzetének emberi tényezőit vizsgálva a dolgozók átlagkeresete és bérszínvonala folyamatosan, az elmúlt három év átlagában 6 $-al emelkedett. Ezen belül a sütőmunkások bérszínvonala több mint 10 %-al nőtt. 1982-ben az átlagkereset 57.455.-Et volt. A fejlesztésekkel együtt javultak a munkakörülmények, azonban az iparra jellemző nehéz fizikai és sok éjszakai munka, a túlórák megnövekedése miatt a munkaerő gondok nem szűntek meg. A szakmunkás ellátottság abszolút számokban és arányaiban romlott, emellett rendkivül magas a kilépések aránya. Az emelkedő bérszínvonal és a mü szaki, technikai fejlesztések ezeket a kedvezőtlen hatásokat nem tudták kellő mértékben ellensúlyozni. A sütőszakmunkás utánpótlás biztosítására az ipari tanuló képzés keretében évenként 25 tanulót iskoláznak be, azonban a végzett szakmunkásoknak csaknem fele az első három évben más pályán helyezkedik el. A hiányzó szakmunkaerő pótlására ezért a vállalat 1982-ben ismét beinditotta a felnőtt dolgozók képzését. Várhatóan a tervidőszak végére a szükséges szakmunkaerőt biztosítani tudja. A magasabb képzettségű, irányitói és műszaki személyi állomány létszáma az igényekkel összhangban emelkedett, képzettségük összetétele javult. Az elsőszámú vezetői posztokon bekövetkezett személyi változások a vállalati, gazdasági folyamatokban visszaesést nem okoztak.