MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

165. ő. e. 1983. november 30. (2-76. o.) - 2. Különfélék: - a.) A megye iparának helyzete és a továbbfejlesztés feladatai a központi bizottság. 1983. július 6-i határozata alapján. Jelentés: 54-70

2 A megyei pártbizottság 1978-ban és 1979-ben tekintette át a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint az építő- és épitőanyagipar helyzetet és határozatot hozott a fejlesztés feladataira, ezért a jelentés a továbbiakban az ipart e ket ágazat nélkül tárgyalja. I. A megyében az adottságokhoz és az ipar hagyományaihoz igazodva számottevő ásványi kincs és energiahordozó vagyon hiányában - elsősorban a feldolgozó ipar fejlődött ki. Ezen belül a megyében - az ipari tevékenységek jellegét és tartalmát tekintve - a nehéz- és könnyűipar^ valamint az egyéb ipar található meg. A nehézipari termelés döntő részét a gépipar adja. Az i^ar alágazati szerkezetének összességében kedvező struktúrája ma mar kialakult, de fejlődése differenciáltságot takar. A gépipar, belső szerkezetének módosulásához jelentős mértékben járult hozzá - az intenziv fejlődésre való áttérés időszakában is folytatódó tudatos, tervszerű megyei telepitéspolitika. A telepítésekkel párhuzamosan megyei intézkedések történtek a szakmunkaerő vállalatok közötti átcsoportositásra, valamint a szakmai utánpótlás képzésére. /Csepel, Május 1. Ruhagyár, Unitechnika, MEDICOR/. Ezzel egyidejűleg a vállalatok többségében a gazdasági kényszer hatására a technikai szinvonalat, valamint a technológiai folyamatokat érintő rekonstrukciós jellegű folyamatok kezdődtek meg. /MEZŐGÉP, VIDEOTON, EMV, Danuvia, Pamutfonó, Cérnagyár, Unitech ISZ, stb./ E kétirányú folyamat eredőjeként a 70-es évek második felétől a megye iparában a minőségi változást jelentő folyamatok indultak meg, melyek hatására az ipar alágazati szerkezetének fokozatos és kedvező irányú aránymódosulása jött létre. A gépiparon belül jelentősen nőtt a hiradástechnikai- és műszeripar aránya

? az erősáramú berendezések, a mezőgazdasági és egyedi gépek gyártásának nagyságrendje. A könnyűiparban a rekonstrukciók eredményeként tovább növekedett a textil- és textilruházati ipar részaránya. A célirányos területi iparfejlesztés eredményeként a megyeszékhelyen kívül 4- nagyobb ipari centrum alakult ki /Barcsj Marcali, Nagyatád, Tab/, de Kaposvár súlya továbbra is meghatározó maradt. Kedvező,^hogy az ipari centrumtelepüléseken belül, - többségében megfelelő infrastruktúrával ellátott - ipartelepek jöttek létre. /Kaposvár, Barcs, Marcali, Nagyatád./ A településeken belül azonban a termelő infrastruktúra egyes ágazataiban a fejlődés elmaradt az iparositás által támasztott követelményektől /pl. víztermelés, szennyvízelvezetés és -tisztítás, közlekedés, hírközlés./. A területi iparfejlesztés és munkahelyteremtő beruházások eredményeként, a településeken belül az ipar szakmai struktúrája kialakult. Egyes településeken belül gondot jelent azonban, hogy a