MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983
165. ő. e. 1983. november 30. (2-76. o.) - 2. Különfélék: - a.) A megye iparának helyzete és a továbbfejlesztés feladatai a központi bizottság. 1983. július 6-i határozata alapján. Jelentés: 54-70
3 vállalatok szakmai különbözősége gátolja a gazdálkodás hatékonyság szerinti differenciálódásából eredő munkaerő áramlást. Az ipar szektorális összetételében a minisztériumi ipar súlya az iparfejlesztés során tovább fokozódott. A minisztériumi ipar szerepének növekedése együtt járt a tanácsi ipar részarányának csökkenésével, mivel az uj ipartelepítések számottevő része tanácsi vállalatok átadása révén valósult meg. A megye 23 ipari szövetkezete - 4.3oo fővel -1,4- milliárd forint termelési értéket állit elő. Termékeik túlnyomó többsége kül- és belpiacon egyaránt keresett. /Labda, férfi- női felsőruházat, konténer, kazán, holégfuvó, stb./ A szövetkezetek egy része az ésszerű egyesülések és végleges telekhelyeik kialakitasa nyomán a korszerű kis- és középüzemek kategóriájába került. Az ipar intenziv fejlődésre való áttérésének időszakában a munkaerő fogyásából adódó gazdasági kényszer a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenységének erőteljes fejlődését inditotta el. Ma a termelőszövetkezetek több mint fele foglalkozik ipari jellegű árutermelő . és szolgáltató tevékenységgel, s 2.103 fő foglalkoztatásával 411 millió forint termelési értéket állitanak elo. Kedvező, hogy a melléküzemágak bővülése - a foglalkoztatási lehetőségek biztosításával - jól segitik a községek népességmegtartó képességének erősödését, hozzájárul a szövetkezetek gazdálkodásának megszilárdításához, esetenként infrastrukturális fejlesztéseket tesz szükségessé. Növeli a szövetkezetek műszaki kulturáltságát, gyarapitja a szakemberek számát és a kooperációs kapcsolatokon keresztül az ipar részére megfelelő hátteret biztosit. Az ipar termelése a megyében összességében - az elmúlt közel 20 év alatt - az országos átlagot meghaladóan növekedett. A termelés dinamikája a korábbi 8 #-rol, a 70-es évek elején 6-6,5 #-ra mérséklődött, majd a külgazdasági egyensúly helyreállítására irányuló hatékonysági követelmények érvényesülése, a beszerzési és értékesítési lehetőségekhez való alkalmazkodás, az elmúlt években - az országoshoz hasonlóan - a növekedés ütemét 3-4- #-ra mérsékelte. Ma a megye gépipari termelése az országosnak 1,9 #-át, könnyűipari termelése pedig 2,7 #-át adja. A gazdálkodás külső- és belső feltételeinek változása a 70-es évek közepén már jelezte, hogy a növekedés uj lehetőségeit kell feltárni. Ezért a megyében is a hatékonyságból és a műszaki haladásból származó források kerültek előtérbe. így a termelés bővitésének lehetséges forrásává fokozatosan a munka termelékenységének növekedése vált. Az elmúlt évben azonban a termelés növekedésének mérséklődésével párhuzamosan lelassult a termelékenység javulása is. A hatékonysági követelmények érvényesülése az ágazatok között és azokon belül is a vállalatok és szövetkezetek fejlődésében jelentős differenciáltságot eredményezett. A megváltozott feltételek-