MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983
164. ő. e. 1983. november 16. (156-243. o.) - 2. A népgazdaság és a társadalmi tulajdon elleni bűnözés helyzete a megyében a megyei párt-vb 1976. november 24-i határozata alapján. Jelentés: 203-212
3 A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt években az 1976 évinél alacsonyabb szinten váltakozóan emelkedett, illetőleg csökkent. Az ismertté vált összes bűncselekmények mérsékelt növekedése mellett nagyobb ingadozásokkal^hasonló tendencia érvényesült a vagyon elleni bűnözésben* Az előfordulási gyakorisággal összhangban változó az okozott kár nagysága, bár néhány magas kárértékű, s rendszerint évekig tartó bűncselekmény felderitese adott évben kiugró arányokat eredményezett. Az elmúlt évi és az idei adatok szerint a nagyobb kárértékű bűncselekmények gyakoribb elkövetése folytán a kár mértéke jelentősebben növekszik. A társadalmi tulajdon elleni bűnözés számszerű növekedése 1982-től jelentős. Az ismertté vált bűncselekmények száma ez év első felében 19»4 #-kal, ugyanakkor a társadalmi tulajdont érintő lopások és betöréses lopások száma ezt meghaladó mértékben emelkedett. A bűnözés szerkezetére továbbra is jellemző a kis kárértékű, szándékos cselekmények túlsúlya, bár gyakori a készpénz, a nagyobb értékű műszaki cikk, alkatrész, ruhanemű eltulajdonitasa, esetenként hosszú időn át tartó sorozatban. Elsősorban éppen a sorozat bűncselekményeknél jelentkeznek a több személy általi szervezett elkövetés elemei. A lopások és betöréses lopások gyakorisága egyértelműen arra utal, hogy a társadalmi tulajdont ily módon elsősorban kivülállók kárositjék. E két bűncselekményre jellemző a cigányelkövetők lakossági aranyát jelentősen meghaladó bűnözése, általában az alacsony műveltségi szint, a primitiv életvezetés, az ittas állapotban vagy éppen a szeszesital megszerzése érdekében történő elkövetés. Növekedett a visszaesők, számottevő a fiatalkorúak részvételi aránya. Különösen a fiatalokra jellemző, hogy gyakrabban követnek el nagyobb kockázattal járó betöréseket. Változatlanul jelentősek a nagyobb károkozással járó hűtlen kezelések, csalások és sikkasztások. A közelmúltban fejeződött be egy olyan ügyben a nyomozás, amelyben egy kisiparos több vállalat vezető műszaki beosztású dolgozójával együttműködve öt éven keresztül csaknem négy millió forinttal kárositotta meg a társadalmi tulajdont. E cselekmények elkövetőit a jogtalan haszonszerzés, a harácsolásra^ meggazdagodásra való törekvés motiválja. Több esetben fordult elo postahivatalok dolgozói részéről pénz- és értékküldemények elsikkasztása } a kereskedelemben a napi bevételek egy részének saját célra történő felhasználása, melyek felderitésére csak az időkőzi elszámolások és leltározások szolgálhattak alapul. Kedvezőtlen jelenség, hogy bizalmi munkakört betöltő, illetőleg vezető állású dolgozók is követtek el jelentős sulyu, a közvéleményt szélesebb körben foglalkoztató társadalmi tulajdon elleni, részben korrupciós bűncselekményeket. Vásárlók megkároaitása 1980-82 között kevés számban vált ismertté, holott ilyen szabálysértés miatt a megyében ebben az időszakban 538 személyt birságoltak meg. Kizárólag a siófoki ellenőrzések kö-
