MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

164. ő. e. 1983. november 16. (156-243. o.) - 2. A népgazdaság és a társadalmi tulajdon elleni bűnözés helyzete a megyében a megyei párt-vb 1976. november 24-i határozata alapján. Jelentés: 203-212

4 vetkezetességének eredménye, hogy vásárlókat megkárositó néhány személy az igazságügyi szervek elé került. A tapasztalatok alapján ugy tűnik, hogy csak a birságolás nem szolgálja megfelelően a kereskedelmi morál javitását, a vásárlói érdekek védelmét. A kárérték valamennyi ebbe a csoportba tartozó bűncselekményt figyelembe véve 8,4- millió forintról 10,2 millióra emelkedett, ez év első felében pedig megközelítette a 6 millió forintot. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb bűncselekményt a mezőgazdasági és a kereskedelmi ágazathoz tartozó egységek sérelmére követték el, itt keletkezett a károk kétharmada. A területi megoszlásban is változás történt. Mig korábban éppen a sérelemnek kitett objektumok sűrűsége miatt a városok voltak fertőzöttebbek, 1982-ben a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeknek több mint felét a járásokban követték el. Különösen fertőzött a siófoki és a marcali járás. A kistelepüléseken levő kereskedelmi és vendéglátóipari egységek, telepek és raktárak a betörések célpontjaivá váltak, éppen azért, mert őrzésük továbbra sem kielégitő. Jelentős előrelépés történt az okozott károknak a nyomozás során történő megtéritése, illetőleg biztositésa érdekében. A rendőri és ügyészi szemlélet egységes abban, hogy az okozott kár megtérítését lefoglalással, bűnügyi zárlat elrendelésével, az elkövetőnek az önkéntes megtérítésre ösztönzésével már a nyomozás sorén biztositani kell. Ezen tulmeneően az ügyészségek, amikor ennek feltételei fennállnak, önállóan, vagy a sértettel együtt már a büntetőperben érvényesitik a bűncselekménnyel okozott kárigényt. A biróság az igényeket érdemben birálja el, amikor azonban az összegszerűség nem kellően tisztázott, vagy egyéb körülmény ezt indokolja, a kárigényt polgári útra tereli. Ilyen esetekben viszont nem egyszer előfordul, hogy az ügyészség külön fellépésére van szükség ahhoz, hogy a sertett a kárigényt érvényesítse is. Az elkövetés okai között elsősorban az ellenőrzés hiánya, felületessége, a szervezeti és ügyviteli rendelkezések be nem tartása emlitendő. A belső ellenőrzésre jogosult szervek bűncselekmény aMpos gyanúja esetén is alig kezdeményeznek eljárást, emiatt mind a felderités, mind a felelősségrevonás nehezebb. A MÉSZÖV kivételével nem javult a kivánt mértékben a szövetkezeti érdekképviseleti szervek revizori irodáinak feltáró tevékenysége. A társadalmi tulajdon védelmében az állami és szövetkezeti gazdálkodó és a felügyeletüket ellátó gazdaságirányitó szerveknek elsődlegesen kell reszt vállalniuk. Csak itt teremthetők meg a kárositás lehetőségét lényegesen csökkentő feltételek. Hogy ez jelenleg mennyire nincs igy, azt jól szemlélteti az a tény, hogy elenyésző a befejezetlen bűncselekmények aránya, kevés a tettenérés és bizonyos bűncselekmények körében jellemzőbbé vált a hosszabb időn keresztüli elkövetés lehetősége. Az elkövetést lehetővé tevő okok kőzött nagyobb szerepet játszanak a belső és a felügyeleti ellenőrzés fogyatékosságai, felszinessége.