MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

157. ő. e. 1982. augusztus 25. (101-136. o.) - 1. Az állattenyésztés és állategészségügy helyzete a megyében és a további feladatok. Jelentés: 103-116 - Szóbeli kiegészítő: 117

I / 1 6 feladat a termelési színvonal növelése, a jövedelmezőség javitása. Nehezebb körülmények között is a belső tartalékok feltárása és hasznosítása, az okszerűbb takarmányozás, az eszközök jobb kihasználása. Az állategészségügyi és technológiai utasitások maradéktalan betartása, az elhullás és technikai selejt csökkentése, az állatgondozói munka színvonalának a javitása is. Szükséges javitani az üzemek belső érdekeltségi rendszerét, vele párhuzamosan üzemenként differenciáltan a szakmai irányitó, ellenőrző munkát. A gyakorlat is, de az anyag mellett lévő táblázatok súlyozva mutatják az egyes ágazatok eredménytelenségét, ennek egyik oka a szubjektiv feltételek hiánya mintegy lo-15 üzemben nincs kellő szakmai irányitó, ellenőrző munka, ez is bejátszott a korábban felszámolt sertés és szarvasmarha telepeknél. Ezért a jövőben a létszára érdekében valamint az alacsony hatékonyság megítélésénél az eddigieknél még körültekintőbben kell eljárni. A megye gazdálkodási eredményei az utóbbi két évben biztatóak, mégis az irányitás módszerében, az állattenyésztés területén is nagyobb ráhatást kell gyakorolni az alacsony hatékonysággal működő üzemekre, illetve egyes állattenyésztési ágazatokra. Figyelembe véve azt, hogy az állattenyésztés területi irányitása a jövőben változik, a szolgáltató tevékenység erősödik. Ezért javasolja a záradék egyes pontját differenciáltabb végrehajtás segítésére, felelősségteljesebb^számonkérőbb munkára módositani a következők szerint: "A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztály irányitása mellett az egyes üzemi és területi gondok megoldásába konkrétan vonják be az intézményeiket, elsősorban a termelési rendszereket, tárják fel a veszteség okait és tegyenek javaslatot a kedvezőtlen helyzet megszüntetésére, valamint segítsék a feladatok végrehajtását." . Dr. B ö r ö c z István elvtárs: Tapasztalatai is alátámasztják, hogy a munkafegyelem be nem tartásából és a nem megfelelő munkaerő alkalmazásából lényegesen nagyobb kár keletkezett az üzemekben, mint az állatbetegségekből eredő állatelhullásokból. A megyében nem igen fordult elő, hogy az állategészségügy hanyagságából lett volna fertőzés az állatállományban. Sajnos több helyütt az emberek nemtörődömsége és hozzá nem értése miatt napokig nem ettek, ittak. A vezetők felelőssége is fennáll, nem ellenőrizték a kiadott munka elvégzését. A növénytermesztésben egyre több műtrágyát használnak fel, amely széthullik, bekerül az állatok takarmányába, és az emiatt elhullott állatokból több millió forint kár keletkezett. Pl. Kaposfüred, Bárdibükk, Simonfa. A tsz. vezetői nem intézkedtek a hiányosságok felszámolására, feljelentés után a Rfk. kezdeményezett. Kéri a megyei tanács Mg. Osztályát, hogy a problémák észlelésekor kellően mérlegeljenek, próbálják rendezni a dolgokat, mert feljelentés esetén 7-8 hónap is eltelik mire szakértők bevonásával kivizsgálják az ügyet, a rendőrségi vizsgálat kihat a környezetre, elvonja a munkáról a figyelmet, a szövetkezetnek is politikailag nehéz elviselni. Optimális időben gyorsabb beavatkozásra van szükség, ahol problémákat tapasztalnak, ha kell személyi változtatásokat is eszközöljenek, ne várják a rendőrségi eljárást. Ne tűrjék el, hogy szemük láttára menjen tönkre egy szövetkezet. Arányaiban nem nagy az állatelhullások száma, de ha az állatlétszámhoz és az árbevételhez viszonyítjuk, akkor igen, és ha az előidéző okokat nézzük, azok súlyos mulasztásokat takarnak, amelyek kiküszöbölhetők lettek volna.