MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

157. ő. e. 1982. augusztus 25. (101-136. o.) - 1. Az állattenyésztés és állategészségügy helyzete a megyében és a további feladatok. Jelentés: 103-116 - Szóbeli kiegészítő: 117

7 A növénytermesztésben a vegyszerek erőteljesebb használata miatt az állattenyésztésre gyakorolt hatása csak fokozódik, ezért is e téren az eddiginél nagyobb felelősséget, körültekintést kell megkövetelni. Az irányitó szervek időben, gyorsan avatkozzanak be, hogy már a csirájában a problémákat fel tudják számolni. A feladattervet jobban kellene konkretizálni, néhol túl általános. Oavasolja jobban körülhatárolni a feladatokat, pl. záradék 4./ pont; szerinte a járási pártbizottságok konkrétan nem ismerik a megyei mezőgazdasági osztály ilyen irányú elképzeléseit. Varga Péter elvtárs összefoglalója: A megyében az állategészségügyi helyzet alapjában normális. Elsődleges feladat itt, hogy az állattenyésztés fejlesztése szempontjából a jövedelmező állattartás feltételeit tovább kell javitani. Állategészségügyi szervezetünk megfelelően tudja biztositani a feltételeket, az oltóanyagok többé-kevésbé megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre. Ehhez még teljes egészében nem tudtuk a feltételeket megteremteni. Elbizakodottságra nincs okunk. Továbbra is fő feladat e téren a preventiv megelőző intézkedések megtétele, az állatállományon belül ne alakuljon ki járvány. Vannak elgondolkoztató dolgok, pl. a Délsomogyi ÁG-nál egészségügyi szervezetünk tehetetlen volt, a budapestiek segítségével is nehezen tudtuk megoldani a problémát. A hozzászólók is utaltak arra, hogy az állattartás egyik elsődleges feltétele a jó minőségű szálastakarmány biztositása, ahol ez nincs meg, ott nem lehet magas szintű az állattenyésztés. Ma már eljutottunk odáig, hogy megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre a takarmány, a minőség is javuló. Pl. B.fenyvesen jó minőségű takarmányt tudnak értékesíteni. A minőségi tényezőket tovább kell javitani, a növénytermesztésben, hogy az állattenyésztés is megfelelően tudjon fejlődni. Több helyütt a növénytermesztés hibái is hozzájárultak ahhoz, hogy az állattenyésztés nem eléggé gazdaságos. A legelőgazdálkodásra is nagyobb gondot kell fordítani, el kell érni, hogy minél jobb minőségű szénát biztosítsanak az állattenyésztés száraára, e területen van még sok tartalék. Nem jó dolog, ha kimutatásokban gondolkodunk, és az sem, hogy a növénytermesztés nyeresége 1981-ben 16 %, az állattenyésztés nyeresége csak 2,5 %. Pl. Böhönye, ahol sertéstenyésztésre szakosodott, viszont ha kukoricát, búzát termelne, nyeresége jobb lenne. Fölfelé jelezni kell, hogy központi szabályozással javitani lehetne a helyzeten, ezeket meg kell vizsgálni. A megye több területén az állattenyésztés jövedelmezősége eltérő. Itt vannak azok a szubjektiv hibák, amiket ki kell javitani; vezetési, irányitási hiányosságok. Ahol nincsenek meg a nagyüzemi állattartáshoz szükséges alapvető feltételek, ott nem szabad a telepet létrehozni. Ha viszont már létrehoztuk, akkor ki kell használni, és azon kell lenni, hogy gazdaságosan működjön. Van arra is példa, hogy a személyi, irányitási szervezési feltételek miatt került felszámolásra az állatállomány. Felhivjuk az illetékes tanácsi elvtársak figyelmét is, hogy a jövőben a perspektivikus igényeket jobban vegyék figyelembe, mert egy szarvasmarha állományt tönkre lehet tenni 3 év alatt, azonban helyrehozásához 8-lo évre van szükség.