MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

157. ő. e. 1982. augusztus 25. (101-136. o.) - 1. Az állattenyésztés és állategészségügy helyzete a megyében és a további feladatok. Jelentés: 103-116 - Szóbeli kiegészítő: 117

\ 5 tejtermelésnél nem fogadhatjuk el a 3ooo liter alatti átlagot, és majd­hogynem 5o %-a veszteséges. Az üzemi lehetőségek, adottságok jobb ki­használásával, szemléletbeli változtatással, a megfelelő munkaerő biz­tositásával és a munkahelyi körülmények javitásával lehet eredményt el­érni, ezekre hangsúlyozottan oda kell figyelni. A kisárutermelés is jelentősen kihat az állattenyésztési ágazatra. Da­vasolja a záradékban kerüljön megfogalmazásra, hogy a fogyasztási szö­vetkezetek, a gabonaforgalmi vállalat a kereskedelmi hálózaton keresztül folyamatosan biztositsák a megfelelő mennyiségű és minőségű tápellátást. Dr. E x n e r Zoltán elvtárs: A megye állattenyésztésének az irányitása és eredményessége alapvetően a megyei pártbizottság 1978. október 4-i határozatának megfelelően ala­kult. Hozzá kell tenni azt is, hogy nem mindenben úgy fejlődött, sőt eltérések is vannak. Az eltelt időszakban az állattenyésztés fejlődé­sét a megyében is differenciáltan kell megitólni, több irányú átrende­ződés történt. Ami az előrelépést, fejlődést és a pozitiv tendenciákat illeti, főbb vonásaiban a következők; a biológiai alapok javultak, korszerűsége és potenciális hatásfoka nőtt. Elsősorban a szarvasmarha ágazatban a bioló­giai alapok jobb kihasználása eredményezte a tejtermelés gyors növeke­dését, a fajtaátalakitó keresztezés, valamint a közgazdasági szabályozók kedvező hatása a tejprémium esetében. Ugyanigy megvan a sertéstenyész­tésben, a különböző hibridek elterjedésénél, valamint az egyes nagyüze­imi tisztavérü tenyészeteknél. A megye juhtenyésztése különösen 1981-82­1 ben az élvonalban van, a létszám nagyságrendje mellett a haszonelőálli­tó keresztezés, valamint az OVISCOOP társulás jó működése révén. Az elmúlt években javult a takarmánygazdálkodás, csökkent az abrakfel­használás, általában a takarmányok minősége is javult ós évek óta ele­gendő takarmány-mennyiség áll rendelkezésre az új termésig. Koncentrá­lódott az állattartás állatfajonként és szektorálisan is. Tartalmában sokat fejlődött a nagyüzemi állatkihelyezési kistermelést segitő tevé­kenység is. Általában javult a szerződéses fegyelem, időszakonként azonban átme­neti zavarok is vannak a felvásárlás területén /sertés, szarvasmarha, juh, hal, csirke/. Mindezek eredménye az is, hogy javult a minőség - tej, hus, alapanyag - a feldolgozóipar számára. A lakosság tej-, hús­termékekkel való ellátása kiegyensúlyozott volt. üem sikerült a tervezett ütemben a fejlődést biztosítani az állatfé­rőhelyek, valamint a műszaki gépesitési szinvonal területén. Ezek okai a beruházás visszafogása, a különböző import technológiák drágulása ós ikorlátozása, az üzemi fejlesztési lehetőségek. A jövedelmezőség terüle­tén egy relativ romlás következett be, más ágazatokban jobb a helyzet, pl. a növénytermelés, alaptevékenységen kivüli tevékenység területén. Az utóbbi években nőttek az állattartással, tenyésztéssel kapcsolatos követelmények, állategészségügy, környezetvédelem, - a Balaton térsége miatt az átlagosnál jobban érinti a megyét - de a munkaerő, a szociális ellátás is magasabb követelményeket támaszt a nagyüzemekkel szemben. Mindezek és más tényezők együttes hatására az állattenyésztésben a dif­ferenciáltság tovább nőtt. Az adott tájkörzetekben is eltérő tendenciák nem egységes ütemben fejlődnek az üzemek, mások a fejlesztési lehető­ségek. Ami az állattenyésztés továbbfejlesztését jelenti, az most nem lehet cél, hogy az állattenyésztés árbevételének aránya nőjjön, most a fő

Next

/
Thumbnails
Contents