MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

157. ő. e. 1982. augusztus 25. (101-136. o.) - 1. Az állattenyésztés és állategészségügy helyzete a megyében és a további feladatok. Jelentés: 103-116 - Szóbeli kiegészítő: 117

4 |Az állategészségügy munkáját pozitivnak értékelik. A megyében 46 tsz iés 17 állami gazdasági üzemi állatorvos tevékenykedik. Az állatorvosok száma elégséges. Nincs akut, megoldatlan probléma. A jelentkező malac és borjuelhullás nem elsősorban állategészségügyi problémából adódik, hanem tartós technológiai és egyéb körülményekből, ezeken az állatorvos nem igen tud segiteni. A különböző telepek tervezésénél, létrehozásánál legyen az állatorvosoknak nagyobb hatása az üzemi szervezetre. A sertés ós a tehénállományban nincs fertőzés. Arra, hogy mi várható;továbbra is csökken-e a sertés- és szarvasmarha állomány, konkrét választ nem tud adni. Ha az üzem saját erejéből nem tudja a gazdaságos tartás feltételeit megteremteni, meg kell szüntetni. Nem kifizetődő, ha a kg-onként 60.- Ft-ért előállitott húst csak 41.forintért tudja az üzem értékesiteni, a nyugati import fehérje takarmányozás mellett ezt nem lehet megengedni. Előfordulhat, hogy egyes helyeken leállnak a tenyésztéssel, de ezen zömében már túl vannak a gazdaságok. Az elkövetkező években a halellátás javul, de látványos előrelépés nem várható. 3-4 kivételével elhanyagolták a halastavakat. A balatoni halexport kivételével behozatalra szorul a megye. Takarmánybetakaritó gépekkel az üzemek többsége jól áll, géphiány miatt nem késnek a betakaritási munkák. Legjobb minőségű az NDK gyártmányú betakaritó gép, sajnos ebből keveset szállitanak. A magyar mezőgép gyártó ipar igyekszik minőségben is felzárkózni. Horváth László elvtárs; Nagyon összetett, bonyolult téma került a testület elé, amit a jelentés, a kiegészitő és a kérdésekre adott válasz is megfelelően alátámaszt. Az állattenyésztés megitélése összességében jó, munkájuknak vannak közvetett hatásai is; pl. szervestrágya felhasználása a növénytermesztésben, ami annak eredményeit javitja. Az országos, megyei és üzemi feladatokat az állattenyésztésnél is a jövedelmezőség szempontjából kell kezdeményezni és meghatározni. Nagyon nehéz a mezőgazdaságnál eldönteni, hogy adott üzem melyik ágazatot vigye, de megitélése szerint a kettő összefüggését mindig figyelembe kell venni. A közgazdasági feltételek elősegitették, illetve lehetővé tették az eredményes állattenyésztést, de az állategészségügy területén ez nem mondható el egyértelműen. Egyetért azzal, hogy az utóbbi években az állattenyésztés fejlesztésének irányát a vonatkozó párt- és tanácsi határozatok szellemében szabták meg, és végzik az üzemek a tenyésztési feladatokat. Véleménye szerint jelentősen meghatározó tényező az érdekeltségi viszonyból és a szabályozásból adódó helyzet és lehetőség. Gondot okoz, hogy a gyengébb árbevétel miatt a fejlesztési dolgoknak is szűkében vagyunk. Nehéz úgy 'előrelépni, ha ellentmondások vannak; a népgazdaságnak szüksége van az ladott termékre, azonban az összes tényezők, - köztük a közgazdasági ellentétesen hatnak. Az anyagban jól összefoglalták a legfontosabb feladatokat. Hangsúlyozottan kiemeli, elsőrendű a minőségi, mennyiségi feladatok megoldása. A munkaerőhelyzetet figyelembe véve a termelés eszközrendszeréről fokozottabban gondoskodni kell, a takarmányozás szinvonalat ós technológiáját javitani kell, e téren sok még a tennivaló. Megitélése szerint a jövedelmezőségi árproblémákat a nehéz gazdasági helyzet ellenére is rendezni kell, jó példa erre a tej, amely egyértelműen bizonyitja, hogy lehet szép eredményeket elérni. Azonban a