MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982
156. ő. e. 1982. június 16. (66-147. o.) - 1. A tanácsi káder- és személyzeti munka helyzete a megyében és a további feladatok. Jelentés: 69-85
- 5 dolgozó vezetők száma, akik munkatársaikhoz figyelmesek, emberségesek, és gondos kodnak a jó munkafeltételekről. Többségük megfelel a velük szemben támasztott magasabb követelményeknek. A vezetői készséggel helyenként gondok vannak. A tisztségükben hosszabb ideje dolgozó vezetők gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek ugyan, de egy részük már nem tud az új követelményekhez alkalmazkodni, és hiányzik belőlük a kezdeményezőkészség is. Az ap parátu s megfeldően látta el a növekvő feladatokat. Az ügyintézés szakszerűbb, gyorsabb és kulturáltabb. Az apparátusok összetétele, felkészültsége kedvezően változott, bár az átszervezések során ügyintézői munkakörbe került volt vezetők esetenként gondot okoznak. Emelkedett - különösen városokban, községekben - a nődolgozók aránya. Mérséklődött a járási hivataloknál és a községeknél a 30 éven aluli fiatalok száma, ez részben a létszámcsökkentés, részben az elhúzódó átszervezések nyomán keletkezett bizonytalanság, a községeknél a bérviszonyok és a kedvezőtlen munkakörülmények miatt következett be. A párttagok aránya 4,5 %-kal magasabb az országos átlagnál. Elgondolkodtató viszont, hogy a nagyközségekben az ügyintézők körében csökken a számuk. Fontos politikai feladatnak tekintettük a KISZ szervezeti életének erősítését. E téren a megyénél és a városoknál eredményes munka folyik. A községeknél dolgozó KISZ-tagok - mivel kevesen vannak - a területi szervezetek munkájában vesznek részt. A politikai végzettség javult. Az apparátus dolgozóinak 52,3 %-a végzett politikai iskolát. A politikai képzettséget vizsgálva még kedvezőbb a kép: így az arány 75,6 %. A képzettségi szint alakulását kedvezően befolyásolta az egyetemeken, főiskolákon szerzett politikai ismeretek beszámítása. Ez viszont csökkentette a politikai beiskolázásokra figyelembe vehetők számát. Törekvéseinknek megfelelően nagyobb mértékben növekedett a szakosítót és az M-L esti egyetemet végzettek száma elsősorban a megyénél és a városoknál, valamint a községi tanácselnökök körében. A szakmai képzettség kedvezően, de differenciáltan, a tanácsok között eltérő mértékben változott (4.sz. tábla). 6,1 %-kal növekedett az egyetemet, főiskolát végzettek aránya, és felére csökkent a csak általános iskolával rendelkezők száma. Ez utóbbiak száma így is 53, arányuk 4,4 %, ami megfelel az országos átlagnak. A kinevezett vezetők képesítettségében elértük az országos átlagot. A képesítéshez kötött munkakörökben dolgozó vb.titkárok, vezetők és ügyintézők 85,6 %-a végezte el az előírt iskolát a korábbi 78,4 % helyett. A felsőfokú végzettségűek között legtöbb a jogász és a pedagógus, viszonylag kevés a közgazdász. A tervezői jogosultság megvonása miatt elsősorban a községekből a műszakiak mennek el, ezért sok a változás. A csoportvezetői állományra az utánpótlás szempontjából nagy figyelmet fordítunk, különösen a nagyközségeknél és a városoknál.
