MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

151. ő. e. 1981. július 1. (2-76. o.) - 1. A megyében élő cigánylakosság helyzete és a további feladatok. Jelentés: 5-19

<r 4 utóbbi öt évben a 950 kedvezményes hitellel jelentősen felgyorsult a telepek felszámolása, nagymértékben nőtt a teljesen saját erőből épitkező családok száma, A helyi tanácsok részben térítésmentesen közmüvesitett telket, kedvezményes áron bontási anyagot, és különböző típusterveket biztosítottak, vállalták az épitési eljárások ügyintézését a telepek mielőbbi megszüntetése érdekében, A társközségekben kedvezményes feltételekkel segitettek a cigányoknak a megüresedett házak megvásárlásában. A cigánytelepek gyorsabb ütemű felszámolását azonban anyagi és szemléletbeli problémák nehezítették. Az épitési költségek emelkedése miatt a hitel összege a szerény igényeket kielégitő lakóházak építéséhez sem elegendő, A leghátrányosabb helyzetben élők /nagycsaládosok, idősebbek, rokkantak stb,/ nem tudják előteremteni a^ hitel kiegészítéséhez szükséges összegeket, vagy munkaviszony hiányában igenyjogosultságuk sincs. Egyes tanácsok a jogszabályi lehetőségekkel sem élnek megfelelően, hogy megakadályozzák az ujabb putrik epitését, illetve szórványtelepek létrejöttét. Az u^ épületeket a lakók igyekeznek rendben tartani, A tanácsi segítséggel, illetve saját erőből vásárolt régi épületek egy részének állaga romlik, a lakók még az apróbb javitásokat sem végzik el. Az OTP kölcsönnel épitett házak többsége egy-két szobás. Emiatt a fiatalok családalapításával újratermelődik a lakások zsúfoltsága, több generáció él együtt, Bővitésre nincs lehetőségük, mivel a még meglévő törlesztések miatt ujabb hitelt nem kaphatnak. Kedvezőtlen tendencia, hogy a vásárolt épületek telkén az odaköltöző rokonok, ismerősök putrit épitenek /előfordul, hogy egy-egy telken 40-50-en "laknak"/,Mivei falun kevés a tanácsi bérlakás és célcsoportos lakás épités, ezért a még telepen és putriban élők helyzetének megváltoztatása - a kis számuk ellenére is - nehéz. - A cigánylakosság kulturális viszonyainak alakulásét alapvetően a közoktatásban való részvételük határozza meg. Az 1815 óvodáskorú gyermek 61,8 %-a jár óvodába, Tiz évvel ezelőtt még csupán 15,1 % részesült óvodai nevelésben, A magyar nyelv ismeretének hiánya, a családok ingerszegény környezete miatt sokan iskolaéretlenek, és csak késve kezdhetik meg az általános iskolát, vagy kisegítő osztályba kerülnek, Somogy megyében az országos átlagot meghaladóan 10 % felett van a cigánytanulók aránya, Tizennégy éves korra a beiratkozottaknak mindössze 10 %-a végzi el az általános iskola 8,osztályát, A cigánytanulók jelentős része rendszertelenül jár iskolába, A tankötelezettség teljesítésében a tanácsok nem támogatják az iskolákat kellő eréllyel és következetességgel. Magas /56,7 %/ a korhaladottak és tulkorosak aránya. A gyógypedagógiai intézményben tanulók 50 %-a cigány, nevelőottho nokban 230-250 kerül évente elhelyezésre. A cigánygyerekekkel fog lalkozó pedagógusok anyagi ösztönzése segitette a gyermekek szo-