MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

151. ő. e. 1981. július 1. (2-76. o.) - 1. A megyében élő cigánylakosság helyzete és a további feladatok. Jelentés: 5-19

3 5 ciális védettségének, intenziv pedagógiai segítésének eredményességét. A nyolcadik osztályt végzettek közül növekvő számban, de^még mindig kevesen tanulnak tovább szakmunkásképző, illetve más középfokú intézményekben. Az ide felvételt nyert tanulók 10 %-a meg sem kezdi tanulmányait. A továbbtanulók 30 /»-a lemorzsolódik. A ^felnőtt korosztály több mint 50 %-a analfabéta vagy minimális alapkészséggel rendelkezik. A dolgozók általános iskolájában évente mindössze 30-70 fő, a középiskolák esti és levelező tagozatán a legutóbbi oktatási évben 26-an tanultak tovább. A közművelődésben a beilleszkedettek számának emelkedésével szerény fejlődés ment végbe. A műsoros, táncos rendezvényeken, a filmszínházak vetítésein szivesen vesznek részt, népszerűek az egészségügyi témájú ismeretterjesztő, felvilágosító előadások, ankétok. A fiatal korosztály köréből - többen szakkörök, kiscsoportos közművelődési programok, amatőr együttesek és ifjúsági klubok tagjai. Az iskolába járó cigánytanulók között emelkedett a könyvtári olvasók aránya. Az elmúlt evekben több folklór hagyományt ápoló cigányközösség alakult. A cigánylakosság többséget azonban nem sikerült bevonni a rendszeres közművelődésbe. - Javultak a cigányok egészségügyi és szociális körülményei. Emelkedett az egészségügyi ellátás iránti igény, különösen a terhes- és kisgyermekes ^anyáknál. Csökkent a koraszülés és csecsemőhalálozás, A kötelező védőoltások igénybevétele általánossá vált. fi

gyre több fiatal nő él a korszerű fogamzásgátlás lehetőségével /a terhesség megszakítását kérők 25 %-a cigány/. A járványos betegségek visszaszorultak.A szülők egy részének felelőtlensége és a veszélyeztetett családi környezet miatt a csecsemőotthonokban gondozottak kétharmada /104/ cigány. ^A magukra maradt idős emberek, a rokkantak idegenkednek az intézményes szociális ellátástól. Jelenleg 8 cigány van szociális otthonban, 15-en részesülnek szociális étkeztetésben, házi szociális gondozott az egész megyében mindössze egy személy, 1980-ban 230 cigány személy részesült rendszeres és 800 rendkivüli szociális segélyben. A knnkrét körülmények ismeretnek hiányában nem mindig a leginkább rászorulók kapják a támogatást. A megfelelő személyi és lakáshygénes szemléletűket a telepekről el költözöttek egy részénél sem sikerült még kialakítani. A putriban és kunyhókban élőkre pedig a rendszertelen tisztálkodás, a hiányos táplálkozás, az alkoholizmus, és járványos fertőzések a jellemzők. Tüdőasztma és rheumatikus betegségek miatt 5-10 éves munkaviszony után több középkorú rokkantsági nyugdíjba került. A cigányság átlagos életkora ma is lénygesen alacsonyabb a megyei átlagnál.