MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

148. ő. e. 1981. február 25. (172-215. o.) - 1. A megye termelőszövetkezeteiben folyó nőpolitikai munka, különös tekintettel a nők szakmai képzésére, és a további feladatok. Jelentés: 175-184

- 4 vállalását, a gyermekneveléssel járó kötelezettségek még nagy mértékben nehezitik. Bölcsőde 110 községben, óvoda 15 községiben nincs; s korábbi 30-40 községben a férőhely vagy közlekedési lehetőségek hiányában szövetkezetekben dolgozó asszonyok számára nem elérhető. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők gyakran birálják az iskolakörzetesítés kedvezőtlen hatásait; a gyermekek nehéz körülmények közti utaztatását, idejük gazdaságtalan felhasználását. Ennek ellenében nem látják, hogy az oktatás szinvonala emelkedik. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetét nagy mértékben befolyásolja a környezet, a lakóhely fejlődése. Elismeréssel szólnak a nagy fejlődésről, s szivesen részt vállalnak a lakóhely fejlesztésében. Ugyanakkor sok kisközség lakosságát aggasztja, hogy a fejlődés ellenére nem kielégítő a szolgáltatások és az áruellátás szinvonala, a vizellátás és a járdaépitós és igen korlátozottak a kulturális lehetőségek. Sok helyen rosszak a közlekedés feltételei. A sok tényező együttes hatása miatt csökken a falvak lakossága - s ez tovább rontja az ott lakók hangulatát. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők életkörülményei alakulása nagy mértékben függ a termelőszövetkezetek gazdasági erejétől. Megyénkben a szövetkezetek 40 %-a kedvezőtlen feltételek között dolgozik - csak minimális beruházási lehetőségekkel és tiszta jövedelemmel rendelkezik. Ezért nagy különbségek vannak az egyes termelőszövetkezetekben a nők élet- és munkafeltételeiben. A fejlődésre azonban a lassú kiegyenlítődés a jellemző. A korlátozott lehetőségek mellett sok szövetkezet vezetősége felismerte, hogy a dolgozók munka- és életfeltételei bővitésére forditott eszközök a jobb munkában, a bővülő létszámlehetőségekben megtérülnek. II. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetének alakulása szempontjából meghatározó jelentősége van iskolázottságuk, szakmai képzettségük alakulásának. Helyzetük javitása, egyenjogúságuk erősödése csak képzettségük emelkedése alapján képzelhető el. A szövetkezeti ós szövetségi szervek nőpolitikái munkája alapvető elve volt ez kezdettől fogva. A szövetkezetekben dolgozó nők egyetértésével és helyeslésével találkozott e törekvés. Körükben is polgárjogot nyert a tanulás; az önképzés. Ma a termelőszövetkezetekben 114 felsőfokú végzettségű nő dolgozik. Számuk lassan emelkedik. Arányuk megfelel az országos átlagnak. Általában képzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak - de többségük az egyszerűbb, a kisebb hatáskörrel, munkaidőiékötöttséggel és felelősséggel járó beosztást /üzemgazdász, növényvédő szakmérnök, telep- vagy ágazatvezető stb./ választotta. Ozemi vezetőként, magasabb vezető beosztásban kevesen dolgoznak /főagronómus 2, főkönyvelő 3 fő/. A megye termelőszövetkezeteiben dolgozó nők között 738 szakmunkás, 5600 betanitott munkás dolgozik. Szakmunkás bizonyítvánnyal 9,1 %-uk rendelkezik. Ez az arány az utóbbi öt évben lényegében nem emelkedett, s az országos aránnyal is lényegében megegyező.