MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

148. ő. e. 1981. február 25. (172-215. o.) - 1. A megye termelőszövetkezeteiben folyó nőpolitikai munka, különös tekintettel a nők szakmai képzésére, és a további feladatok. Jelentés: 175-184

- 5 A nők szakképzésben való lemaradása a férfiakhoz viszonyitva különösen szembetűnő. A férfiak 36 %-a szakmunkás, Kedvezőtlen, hogy a fiatal /30 év alatti/ nők szakképzettsége alig magasabb az átlagnál /ll %/, mig a fiatal férfi dolgozók közel fele szakmunkás. Ez a körülmény hosszú időre meghatározhatja a nők helyzetét : a jövőben is alacsony szakképesitésük lesz gátja annak, hogy képességeiket kibontakoztathassák, hogy magasabb beosztásba kerüljenek, vagy jobban fizetett munkát végezzenek. A szakképzettség értékelésénél nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a kisebb képzettséget biztositó - de mégis szakmai tudást nyújtó - betanitott munkások aránya a nők körében magasabb /65 ;£/ mint a férfiaknál. A termelőszövetkezetek vezetői a tömeges igények megjelenése és a lemaradás pótlására törekedve szervezték a szakmunkásképzést. Elsősorban a nők helyzetének legjobban megfelelő felnőttképzés formái terjedtek el. Korábban évi 150-200 nő kapott szakraunkásbizonyitványt. A képzés üteme fokozatosan csökkent /a múlt évben pl. 75-en végeztek szakmunkástanfolyamot/, mert kisebbek a lehetőségek, csőkkentek az igények is /uj telep pl. évek óta nem épült/ s a létszámcsökkenés miatt a fluktuáló szakmunkások helyébe egy vagy két szövetkezet sem volt képes a tanfolyam indításához szükséges minimális 25-30 jelentkezőt összegyűjteni. Több szövetkezet összefogásával lehetőség lenne /pl. gazdasági kiskörzeten belül/ a képzés fokozására. A mezőgazdasági szakmunkásiskolák tanulóinak 8 %-a lány. A középiskolákban 20 % az arányuk, de az itt végzettek kis hányada kerül tsz-ekbe szakmunkásnak. A képzésben mutatkozó lemaradás okait hiba lenne a képzés alacsony intenzitásában keresni, bár el kell ismerni, hogy a lehetőségek nincsenek kihasználva. A vázolt helyzet a nők munkamegosztásban betöltött helyét tükrözi, azt, hogy nem dolgoznak /sőt jogszabály zárja ki a lehetőségót/ magas szakképzést igénylő ágazatokban. Ha az összehasonlításnál eltekintünk azoktól az ágazatoktól, amelyekben nők nem dolgoznak - a férfiak szakképesítési aránya alig 1-2 százalékponttal magasabb. Más tényezők is nehezitik a nők szakképzését: ilyen a magas átlagos életkoruk, s - elsősorban az időseknél a 8 általános iskolai végzettség hiánya. A nők családi kötöttségei is nagyobbak, kevesebb szabadidővel rendelkeznek. Sok tsz-ben ugy vélik, hogy nem érdemes tanulni, mert a nagyobb képzettség anyagi-erkölcsi megbecsülése is hiányos. /A szakmunkások havi keresete nagyobb az átlagnál, mintegy 700 Ft-tal; de ennek oka a ledolgozott hosszabb munkaidő./ Emelkedett a vezető beosztású nők száma, de számuk még mindig alacsony. Magasabb vezető és főágazatvezető beosztásban 30-an; középszintű vezetőként 42-en, s munkahelyi vezetőkónt 152-en dolgoznak. Objektiv okok mellett nagyon sok szemléleti akadály /bizalmatlanság a környezet részéről, önbizalom hiánya részükről, stb./ neheziti vezetővé válásukat.