MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

153. ő. e. 1981. november 18. (2-100. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1980. november 26-i, VI. ötéves tervi irányelveinek érvényesülése a megye VI. ötéves területi tervében., különös tekintettel a kiemelt fejlesztési programokra, a beindulás kezdeti tapasztalataira. Tájékoztató: 5-24 - Szóbeli kiegészítés: 27-28

O t ~rv 9 A megyei pártbizottság által kiemelt politikai fejlesztési célkitűzésekből ne engedjünk. Bár ezek egy részénél csökkentésre vagyunk kényszeritve, de lehetőleg minimális legyen ez a csökkenés, mert nekünk ezekről el kell számolni és nem mindegy, hogy milyen érveket tudunk felsorakoztatni. További erőfeszítéseket kell tenni a kapacitás bővitésre, következetesebb munkavégzést kell megkövetelni. Somogyban sem dolgoznak tehetségtelenebb emberek, mint ott, ahol jobb eredményeket érnek el. Ha a propaganda, a pártellenőrzés hatékonyabbá tételét el tudjuk érni, akkor a társadalmi, gazdasági szervek meggyőzését is elérhetjük, és igy tudunk csak előrelépni. Most nem javasol határozatot hozni, a korábbi ide vonatkozó, érvényben lévő határozatokat kell realizálni a gyakorlatban. Kovács Béla elvtárs; A VI. ötéves tervezőmunka tartalma bővült és korszerűbbé váltak a módszerek is. A megyei tanács már a népgazdasági tervezés koncepció szakaszában részt vett a tervezésben. Ezzel erősödött a tartalmi és szemléleti összhang a népgazdasági és a megyei elgondolások között. A megyei tervezőmunka megalapozását tartalmilag bővitette, hogy a fejlesztési célok kijelölése, az ágazatok korábbinál szélesebb körében szükséglet számításokra épült. A tervezőmunka során a korábbi beruházás-centrikus felfogással szemben erősödött a meglévő infrastrukturális hálózat ellátóképességének növelésére irányuló törekvés, a megye tanácsai több, - pótlólagos fejlesztési eszközt nem igénylő - programot dolgoztak ki. A tervezés során az ellátottság javitásában újszerű, a felújításoknak és a korszerűsítéseknek a beruházásokkal együtt történő tervezése. A megyei tanács a tervezésben az alapfokú ellátásban való előrehaladást tekintette elsődlegesnek és négy témára szükitette a prioritások körét /lakás, általános iskola, egészségügyi alapellátás, illetve fekvőbeteg ellátás, vízgazdálkodás/. A megyei tervezőmunka egyik gyenge láncszeme az elképzelések megalapozása műszaki háttér, költségkihatás szempontjából. Vannak dolgok, amiben lehet és kell taktikázni, de azt nem lehet elfogadni, hogy eleve alátervezve hozzák az elképzeléseket. Ebben a megyei tanácsnak kell nagyon következetesnek lenni. A tanácsi terv kidolgozásának alapvető módszere a központi szervek és a megyei tanács együttes tervező munkája volt. Ennek lényege, hogy a tanács tervező szerve folyamatosan ismerte meg a népgazdasági terv kialakuló elgondolásait, a fejlesztés változó lehetőségeit és korlátait. Az elkészült tanácsi koncepciók és javaslatok folyamatos konzultációja pedig visszahatott a népgazdasági tervjavaslat ágazatpolitikai céljaira, arányaira. A tanácsi tervezőmunkát az OT információkkal, a tervezés tartalmára, módszerére vonatkozó ajánlásokkal, a minisztériumok és főhatóságok pedig ágazatpolitikai irányelvekkel, központi cselekvési programok kidolgozásával segitették.