MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

153. ő. e. 1981. november 18. (2-100. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1980. november 26-i, VI. ötéves tervi irányelveinek érvényesülése a megye VI. ötéves területi tervében., különös tekintettel a kiemelt fejlesztési programokra, a beindulás kezdeti tapasztalataira. Tájékoztató: 5-24 - Szóbeli kiegészítés: 27-28

A megyei tanács és a helyi tanácsok közötti tervezési kapcsolatokban már a tervezés korai szakaszaiban viszonylag nagyobb részletességű vállalati információt igényeltek. A nyitottabb vállalati tervezés ennek csak későbbi időpontban és kisebb részletességű adatközléssel tudott megfelelni. Az együttes tervezőmunka során élénk tervezési viták folytak a központi tervező szervek és a megyei tanács, illetve a megyei tanács és a helyi tanácsok között. Ezek hozzájárultak a nézetek fokozatos közeliteséhez. Legnagyobb eredménye, hogy a népgazdasági és a tanácsi tervek között koncepcionális eltérés az ágazati és a területi tervcélokat illetően nem maradt fenn. A tanácsi tervek kidolgozása a korábbinál szélesebb körű társadalmi közreműködéssel, jó politikai légkörben történt. Ezeknek a társadalmi szervekkel, a lakossággal történt széleskörű egyeztetése, elfogadtatása; a testületi jóváhagyás azt is jelenti, hogy a tanácsi tervek zártabbak a népgazdasági és vállalati terveknél és erőteljes a törekvés a meghirdetett fejlesztési célok maradéktalan megvalósítására. A tanács területfejlesztési terve jelzi, hogy a gazdaság korábbinál mérsékeltebb növekedési üteme és a népgazdasági szerkezet arányváltozásának lassulása a területi folyamatokra is meghatározó. A termelő ágazatok és a foglalkoztatás ágazati és területi arányainak változása a korábbi időszakhoz viszonyitva lelassult. A belső egyensúly néhány részkérdésénél a gazdasági folyamatokat zavaró jelenségek is vannak. Pl. épitőipari kapacitáshiány, célcsoportos lakás alacsony aránya, a fajlagos költségek nagy eltérései, stb. A tervek végrehajtása alapkérdés. A beruházásban résztvevők együttműködése, bizonyos területeken az előkészitési munkák kérdései fontosak, és rendet kell tenni a tervezők,a lebonyolitók és a kivitelezők vonalán is. Alapvető a beruházók magatartásának megváltozása ebben a kérdésben. Ugy nem lehet egy beruházást elinditani, hogy a terv elkészül, és akkor kiderül, hogy a kivitelező nem vállalja a munkát. A beruházónak kell a koordinátornak lenni és a kapcsolati rendszert a helyére tenni. A tervezőnek is pontosan meg kell mondani, hogy költségekben meddig lehet elmenni. Az épitőipar kérdése nemcsak vállalati téma, a megyei vezetők asztala is. Ezekben a dolgokban itt kell lépni és utána leülni a vállalati vezetőkkel, meghatározni a feladatokat. Az előrelépés egyik útja lehet a belső munkaerő módositás, de ez nagyon nehéz, a másik a külső kapacitás behozása. Emellett meg kell határozni a távlati épitőipari kapacitás elvárásait, ez alapján lehet tovább lépni. A szakszerelő dolog megint csak megyei döntés kérdése. A tanulólétszám megállapításánál ki kell emelni a szakszerelőipart, ez azonban távlati, a mai problémán nem segit. Mezőgazdasági fejlesztési alapot csak akkor vonhatnak el, ha a megye ebben tárgyalást folytat. Lesz olyan üzem, ahol elvonásra kerül sor, de azt külön vizsgálják. Most határozatot nem javasol hozni, ezeket a kérdéseket az 1982. évi feladattervbe kell befogalmazni.