MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1979
136. ő. e. 1979. május 23. (55-110. o.) - 1. A megye iparának helyzete, javaslat az iparfejlesztés közép- és hosszú távú irányelveire. Jelentés: 57-67
8 illetve olyan feszültségek is fellelhetők, amelyek a fejlődés következtében kerültek felszinre. Ezek közül a leglényegesebbek a következők: - A zömében szakképzetlen, illetve betanitott munkaerőre alapozott iparfejlesztés miatt kisebb szakmai felkészültséget igénylő, egyszerűbb gyártmányszerkezet alakult ki. Döntő mertékben ennek tulajdonitható az is, hogy a megyében az ipari keresetek alacsonyabbak az országos átlagnál. - A foglalkoztatási gondok megoldásának sajátossága, hogy a megye lakosságának teljes foglalkoztatása az országosnál jóval magasabb női és betanitott munkásarány mellett jött létre. - Az ipar munkaerő igénye és a munkaerő kinálat között megyei szinten egyensúly áll fenn, de szakágazatonként és területileg ez az összhang nem teljes. Az ipari centrumok egy részében a betanitott munkásokból hiány van, máshol viszont a szakmunkások elhelyezkedése okoz gondot. - Az ipari munkahelyek számának növekedését nem követte megfelelő ütemben a technikai felszereltség és a műszaki-technológiai szinvonal emelkedés. Az állóeszköz állomány struktúrájában - az utóbbi években inditott rekonstrukciók ellenére - még mindig alacsony a gépek és berendezések aránya. Több üzemben elhasználódott a géppark és elavultak a termelő berendezések. E vonatkozásban különösen kedvezőtlen a helyzet a kis- és középüzemekben. - A megye iparát - a fejlődés ellenére - még ma is az ipartelepek túlzott szétszórtsága, a termelés és foglalkoztatás alacsony koncentrációja jellemzi. Lecsökkent az önálló elszámolású gazdálkodó egységek száma, ami továbbfejlesztésük területi befolyásolását is nehezebbé teszi. - Az infrastruktúra - különösen a viztermelés, a szennyvízelvezetés és tisztitás, a közlekedési, szállitási és hirközlési feltételek, stb. - fejlődése elmaradt az iparosítás által támasztott követelményektől. Az ipartelepítésre alkalmas előközmüvesitett területek is nagyrészt elfogytak. Az ipar továbbfejlesztési igénye és az infrastruktúra állapota között feszültségek alakultak ki. Ezek ipari körzetenként eltérő mértékűek és az infrastruktúra más-más ágában jelentkeznek. Az infrastrukturális létesítmények kiépítésének üteme 1975 óta meggyorsult, de az e téren jelentkező elmaradás pótlása még hosszú időt igényel. - Döntő mértékben a fejlesztési források elégtelenségére vezethető vissza, ho§y a tervezettnél később került napirendre a megye nyersanyag bázisának hasznosítása. A legutóbbi években