MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1979

136. ő. e. 1979. május 23. (55-110. o.) - 1. A megye iparának helyzete, javaslat az iparfejlesztés közép- és hosszú távú irányelveire. Jelentés: 57-67

\Q~> 9 meggyorsult ugyan a mezőgazdasági és épitőipari nyersanyagokat feldolgozó üzemek épitése és modernizálása, a megye favagyonának és Dráva vízkészletének komplex hasznosításában azonban a kívánatosnál lassúbb előrelépés történt. Az iparfejlesztés feltételeiben és követelményeiben az intenziv g

azdaságfejlesztés időszakéban jelentós módosulások következnek e a megyében ís7 a./ A munkaerőforrás "beszűkül. A munkaképes korú népesség 1990-ig lényegében nem változik. Összetételében viszont mérsékelten csökken a nők aránya. A kevés számú szabad munkaerőtartalék a jövőben már nem koncentrálható, mert területileg szétszórtan, többnyire a kedvezőtlen közlekedési kapcsolatokkal rendelkező kisebb településekben található. A tartalék egy része az ingázási feltételek javításával még aktivizálható - főleg Marcali, Barcs és Csurgó térségében -, a meglévő üzemek munkaerő utánpótlásánál számításba vehető. A megyében az országos átlagnál még ma is jóval magasabb a mezőgazdaságban dolgozók aránya. A mezőgazdasági aktiv keresők száma azonban alig több, mint az ipariaké, mert a mezőgazdaságban foglalkoztatottak 45 %-a ma már nyugdijas és járadékos. Következés képpen a mezőgazdasági munkaerő más ágazatokba - igy az iparba történő átcsoportositásával a jövőben már csak minimális mértékben lehet számolni. Az ipar munkaerő forrásán belül legnagyobb súlyt továbbra is az általános, közép- és szakmunkásképző iskolákban végző fiatalok képezik. A többi ágazat létszámigényét is figyelembe véve az iparban hosszú távon, évente mintegy 400-600, zömében fiatal szakmunkaerő munkába állása prognosztizálható. A hosszutávu tervidőszak első felében még az ipari létszám mérsékelt ütemű növekedése várható, mert - az iparban dolgozók kedvező korösszetétele miatt - az első Ízben munkába lépők száma meghaladja a nyugállományba vonulókét. b./ Az iparfejlesztés eszközigényessége erőteljesen növekszik. Ezáltal az ipari beruházások nagyságrendje ugrásszerűen emelkedik. Ezt az indokolja, hogy a korábbinál jóval több anyagi eszközt igényelnek a rekonstrukciók, az élőmunkát kiváltó gépesítések, a profilváltások és termékszerkezet korszerűsítések. Továbbá az, hogy az ipar fogadóképességének fenntartása és további javítása a jövőben is nagyösszegü infrastrukturális beruházásokat igényel. c./ A megyei iparfejlesztést elősegitő ösztönző tényezőkben is változások következnek be. Az iparfejlesztési alap megszűnt. A tőkeerős perspektivikus vállalatok részére újabb tanácsi