MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1979

134. ő. e. 1979. január 17. (21-83. o.) - 1. A politikai bizottság 1977. április 6-i, valamint a Minisztertanács és a SZOT 1018/1977. sz. együttes, az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére vonatkozó határozatainak végrehajtása a megyében. Jelentés: 24-33 - Szóbeli kiegészítés: 34-35

9 Varga Péter elvtárs összefoglalóba; A párt álláspontja volt a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakoztatásának a szükségessége. Ezen belül is nagy jelen­tősége van az üzemi demokrácia fejlesztésének. Az erről szóló MT-SZOT együttes határozat is a Politikai Bizottság határozatá­ra épült, A határozat kimondja, hogy bőviteni, tartalmasabbá kell tenni az üzemi demokrácia már működő fórumait; amennyire lehet, decentralizálni kell a nagy értekezleteket, fórumokat, A bizalmi rendszer visszaállítása is ezt a célt szolgálja. Ma egy nagyon fontos, a munkásokat érintő kérdés van napirenden - az üzemi demokrácia továbbfejlesztése. Egy-két lépést már tet­tünk előre ezen a területen, de sok még a tennivaló. Az üzemi demokrácia fórumainak tartalommal való megtöltése nagyon fontos feladat. Vannak a határozatnak olyan részei, amelyeket nem árt többször is elismételni, mint pl: a tulajdonosi mivolt minden munkás számára legyen természetes; a felelősség növelése, elmé­lyítése az emberekben; tegyék szóvá, ha környezetükben rendelle­nességet tapasztalnak és a hogyan továbbra is tegyenek javasla­tot. A szocialista tulajdont nem elég csak védeni, jól is kell vele gazdálkodni és állandóan gyarapitani kell. Azokkal értek egyet, akik azt hangsúlyozták, hogy a jogok és kötelességek érvényesülése területén időnként gondok, ellent­mondások vannak az üzemekben. Sokszor azoknak az embereknek nincs bátorságuk felvetni a rendellenességet, akik tisztesség­gel, becsülettel teljesitik kötelességüket, mig mások verik az asztalt és a jogaikat hangoztatják. Igaz, hogy szélsőséges eseb­re hivatkozom, de eklatáns példa erre azok a cigányok, akik az épitőiparban dolgoznak. A munkájukat éppen hogy elvégzik, de ha a legcsekélyebb sérelem is éri őket, abban a pillanatban kiabál­nak. Hogy nekik mi a kötelességük, arról már nem akarnak tudni. Van néhány demagóg, dörzsölt ember, aki abból akar megélni, hogy az üzemi értekezleten mondja a magáét. Itt megint egy a lényeg: ne felülről próbáljuk visszaszorítani őket, hanem az öntudatos, szorgalmas embereket öHztönözzük arra, hogy ők mondják el a vé­leményüket. Ez nem zárja ki, hogy súlyosabb esetekben a szak­szervezeti titkárnak, a bizalminak, a művezetőnek, a párttitkár­nak is véleményt kell nyilvánítani. Túl kategorikus a jelentés azon megállapítása, hogy a gazdasági felsővezetők eleget tettek az üzemi demokráciával kapcsolatos kö­telezettségeiknek. Ezt a felszólaló elvtársak közül is többen el­mondták. Azzal lehet egyetérteni, hogy a felsővezetők zöme fel­ismerte az üzemi demokrácia jelentőségét, tettek is intézkedése­ket a határozat végrehajtása érdekében. Véleményem szerint azon­ban addig nem^lesz rend ezen a területen, amig a művezetőknek nem lesz megfelelő jog- és hatáskörük. Régebben a művezető előzetes beleegyezése nélkül egyetlen munkást sem lehetett felvenni. Ma ott tartunk, hogy a munkaügyes veszi fel a dolgozót, aki azt sem tud­ja, hogy az illető alkalmas-e a feladat elvégzésére. Ezzel a gya­korlati példával próbáltam bizonyitani, hogy amig nem tudunk ezen változtatni, nagyon sok gondunk lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents