MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1979
140. ő. e. 1979. december 7. Rendkívüli ülés (2-65. o.) - A megyei pártbizottság beszámolója az 1975. évi pártértekezlet óta végzett munkáról és a további feladatok. Javaslat: 4-58
8 mérve 13-14 százalékkal emelkedett. A nagyüzemek 23-24 százalékkal termeltek többet. Ezen belül a növénytermelés és az állattenyésztés mérsékeltebben fejlődött, az alaptevékenységen kivüli termelés értéke viszont több mint a kétszeresére nőtt, A háztáji és kisegitő gazdaságok termelése a korábbi tervciklus szintjén maradt. Az állami gazdaságok a termelés, a nyereség és a beruházás növelésében tulteljesitették időarányos tervüket. Adottságainknak megfelelően, eredményesen gazdálkodtak. Az állattenyésztésben - főleg a sertéshús- és tejtermelésben - kiemelkedő, a növénytermelésben szerényebb eredményeket értek el. Fejlesztési eszközeik zömét az állattartás, a szőlő- és gyümölcstermelés, valamint a feldolgozás bővitésére fordították. Közreműködtek az iparszerü termelési rendszerek és gazdasági együttműködések szervezésében. Eszközeik kihasználása, szervezettségük és jövedelmezőségük azonban továbbra is eltérő. A termelőszövetkezetek fejlődése, gazdálkodási színvonala tovább differenciálódott. Egy részük az állami gazdaságokéval azonos mértékben fejlődött, csaknem egyharmaduk tartós gazdálkodási és pénzügyi nehézségekkel küzd. A termelőszövetkezetek elsősorban a növénytermesztésben értek el eredményeket, de - szűkös anyagi forrásaik miatt - az állattenyésztés fejlesztése elmaradt a feladatoktól. A központilag támogatott, kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek szama 46-ról 33-ra csökkent. Gazdálkodásuk szinvonala általában emelkedett, egy részük helyzete - a vezetés megerősödése és a szerkezetváltozás eredményeként - javult. A nagyüzemek mellett továbbra is számottevő a háztáji és kisegito gazdaságok szerepe. Ezek adják a mezőgazdasági termelés 31 százalékát. A^nagyüzemek és a kereskedelem hatékonyabban szervezte a háztáji és kisgazdaságok munkáját. Javult az eszköz-, a vetőmag- és a takarmányellátás, ezzel szemben nem volt kielégitő a kisgép- és szerszámforgalmazás. E gazdaságokban növekedett az árutermelés aránya. A közös gazdaságok vásárolják fel és^értékesítik termékeiket. Megszűnt a háztáji termelést akadályozó káro3 szemlélet és gyakorlat. A favagyonnal való gazdálkodás valamennyi szektorban javult. Tervszerűen folyik a fakitermelés, az erdőfelújítás és -telepités. A SEPAG-nál növekedett az elsődleges feldolgozó kapacitás, bővült a félkész- és a késztermékgyártás. A kisebb értékű fafajok felhasználására több kezdeményezés született,