MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1979

140. ő. e. 1979. december 7. Rendkívüli ülés (2-65. o.) - A megyei pártbizottság beszámolója az 1975. évi pártértekezlet óta végzett munkáról és a további feladatok. Javaslat: 4-58

9 ezeknek azonban csak egv része valósult meg. /Pl. fa tartószerkezet./ A famennyiség feldolgozása továbbra sem kielégitő. A növényi termékek termésátlagai - évenként és növényfajtánként eltérő mértékben - emelkedtek. A búza és a kukorica átlagtermése 20-22, a burgonyáé 35, a napraforgói 84 százalékkal haladta meg az előző tervidőszak átlagát. A zöldségfélék, a cukorrépa és a takarmánynövények hektáronkénti hozama is növekedett, de az előirányzatokat nem érte el. Elmaradt a rétek, a legelők és melléktermékek kellő hasznositása. Kiterjedt az iparszerü termelés, a szakosodási folyamat. Az 1975. évi 15 százalékkal szemben 1979-ben a szántóterület 48 százalékán termeltek rendszerszerűén. Az iparszerü termelés a nagyüzemi cukorrépa- és napraforgó-terület 56, a búza- és kukoricaterület 70, a burgonyaterület 84 százalékára terjed ki. A növénytermesztés szerkezetében különösen a tervidőszak második felében tapasztalható változás. Ettől kezdve gyorsult meg a tájkörzeti termelésre alapozott, a termőhelyi adottságoknak megfelelőbb termelési szerkezet kialakitása. A napraforgó és a repce területe gyorsabban, a kertészeti növényeké lassabban növekedett. Valamelyest csökkent a gabonafélék vetésterülete, bár adottságainkhoz képest még mindig nagy. Főként értékesitési nehézségek miatt csökkent a burgonya termőterülete. A racionális földhasználat eredményeként a termőterület egy százalékkal növekedett. Komplexebbé vált a meliorációs munka, a mütrágyafelhasználást^mérsékelték a talajok rendszeres tápanyag-vizsgálatai. A szőlő- és gyümölcstermelés a tájékörzeti adottságoknak megfelelően fejlődött. Az állami gazdaságok integrálásával mindkét ágazatban szervezettebbé vált a telepités, a termelés, az értókesités és a feldolgozás. A szőlő területe 28 százalékkal nőtt. Az elöregedett, korszerűtlen gyümölcsösökből 490 hektárnyit kiselejteztek. Pótlása folyamatban van. Az állattenyésztésben főként a sertés-, a legutóbbi két évben pedig a juhtenyésztés fejlődött számottevően. A szarvasmarhák száma nem nőtt jelentősebben, de kedvező, hogy megkezdődött a tájegységi adottságokhoz igazodó tej- és hústermelő állományok szakositott tenyésztése. A háztáji gazdaságokban a szarvasmarha-létszám csökkenése mérséklődött. Bővült a társulásokban részt vevő gazdaságok száma. A tejtermelő állomány 25 százaléka van rendszerben, A tájkörzetnek