MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1978
131. ő. e. 1978. augusztus 16. (99-190. o.) - 1. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek alaptevékenységet kiegészítő tevékenysége, javaslat a fejlesztésük területi és ágazati irányelveire. Előterjesztés: 102-112
A kiegészítő üzemágak megítélésénél figyelembe kell venni, hogy ezek általában olyan tevékenységet folytatnak, amelyek a nagyobb ipari üzemek számára többnyire gazdaságtalanok, kézi munkaigényük az átlagosnál nagyobb /nagycsepelyi, babócsai cérnázo, szentbalázsi, böhönyoi fonoda, kéthelyi varroda, stb./, a termékeik iránti kereslet időszakosan ingadozik /élelmiszeripar, bányászat, építőipar, stb./ továbbá zömében segéd és betanított munkaerőt igényelnek. A kiegészítő üzemek termelése tehát túlnyomó többségében jól ellensúlyozza az alaptevékenység termelési ingadozásait, lehetőséget teremt a kihasználatlan helyi munkaerő és az idősebb tsz tagok foglalkoztatására, s ezáltal a tsz^ok és a népgazdaság számára egyaránt hasznos, sokszor hiánypétié szerepet tölt be* A tsz-ekben nemcsak a kiegészítő tevékenység keretében kialakított profilok köre heterogén, hanem közöttük a profilok számát és a kiegészítő tevékenység súlyát tekintve is nagy szóródás tapasztalhatéo A barcsi tsz plo 6, a pusztaszemes! pedig 4-féle kiegészítő tevékenységgel is foglalkozik* Az összes árbevételből a hedrehelyi és siófoki tsz»oknél 73 %, a szentbalázsinál 48 %, a barcsinál 46 % 9 a kapolyinál 45 % 9 a böhönyeinél pedig 44 % a kiegészítő tevékenységből származik., A tsz-ek kiegészítő tevékenységet folytató üzemágaiban 1977ben 3559 c= *en dolgoztak, ami a tsz«ek átlagos állományi létszámának 13 %-íX tette kio A dolgozók 50 %~>a különböző ipari 9 26 %~a építőipari, 24 %=a pedig egyéb, zömében szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységgel foglalkozott. A tsz-ek összes dolgozóiból 18 %, a kiegészítő tevékenység területén foglalkoztatottakéból viszont ennek duplája, 36 % volt az alkalmazott,, . A kiegészítő tevékenység területén dolgozók kereseti lehetőségei lényegébon azonosak az alaptevékenységben dolgozókéval. A havi koresetek tszkonként és ágazatonként kismértékben szóródnak, átlagosan 2.450-2.600,- forint körül alakulnak. A kiegészitő tevékenység eszközigénye jóval kisebb, mint az alaptevékenységéo Az elmúlt évben a tsz-ek 1,- forint árbevételt átlag 0,95 forint értékű állóeszközzel állítottak elő. A kiegészitő tevékenység keretébon viszont 1,- forint árbevételre csupán 0,38 forint eszközérték jutott. Ez utóbbi ágazatban tehát egységnyi állóeszközzel magasabb bevétel érhető el, mint akár a növénytermelés, vagy állattenyésztés területén. Az alacsonyabb eszközlekötés főként aszal függ össze, hogy a kiegészitő üzemek általában régi, korszerűtlen épületekbon, elavult, a nagyüzemek által már nem használható, vagy kiselejtezett gépekkel dolgoznak. Az is gyakori, hogy a gépek és berendezések a kiegészitő üzemek létrehozása után is a kooperáló iparvállalatok tulajdonában maradnak. A kiegészitő üzemek sok helyen nem rendelkeznek megfelelő szociális létesítményekkel, s ezáltal a kedvezőtlen munkakörülmények is ?l hozzájaniinak" a fajlagos eszközigény mérsékléséhez.