MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1978

131. ő. e. 1978. augusztus 16. (99-190. o.) - 1. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek alaptevékenységet kiegészítő tevékenysége, javaslat a fejlesztésük területi és ágazati irányelveire. Előterjesztés: 102-112

r/Ch t^F" A tsz-ek kiegészito tevékenységének jövedelmezősége a jelentős nyereségszóródás ellenére összességében kedvezőnek tekinthető. Legjövedelmezőbbek az épitőipar /20-25 %/ és az ipari tevékenység egyes területei, pl. villanyszerelési cikkek, dugók, kötelek, stb. gyártása /20-30 %/, ugyanakkor az élelmiszeripar néhány ágában /pl. sütőipar, húsfeldolgozás, stb./ az állami támogatás ellenére is csak minimális nyereség érhető el. Az 1977-es gazdasági évben megyei átlagban a növénytermelésben 29)5 %

9 a kiegészítő tevékenység egészében 14,6 %, az állattenyésztésben pedig 4,7 % nyereség képződött. Egyes tsz-ekbon azonban a kiegészito tevékenység 1977-ben és az ezt megelőző években is jövedelmezőbb volt, mint a növénytermelés, vagy az állattenyésztés. A kiegészito tevékenységből származó magasabb jövedelem ~ különösen a kedvezőtlen adottságú tsz-eknél - nagymértékben elősegítette egv-egy kedvezőtlen gazdasági év pénzügyi nehézségeinek áthidalását. A csokonyavisontai, kadarkuti, hedrcholyi, kapolyi, pusztaszemes! és a somogybabodi tsz~ckben pl. n kiegészito üzemágak létrehozása, illetve a kiegészito tevékenység súlyának megnövekedése éta - a megelőző évektől eltérően ~ nem volt szükség veszteségrendezés! eljárásra. Közismert, hogy a kedvezőtlen tsz-ek közül többen /Kapoly, Csokonyavisonta, Somogybabod, Pusztaszemes/ az állattenyésztésben és más területekon jelentős beruházásokat valósítottak, vagy valósítanak meg, s az ezekhez szükséges pénzügyi eszközök jelentős részét a kiegészito tevékenység jövedelméből fedezik. A kiegészito üzemek irányítását és szervezését tokintve a megyében alapvetően kétféle módszer alakult ki. Az egyik - a tszok számára általában kedvezőbb módszer ~ amikor a kiegészito üzemek termelését a kooperáló iparvállalatok szakemberei szervezik meg. Az iparvállalat biztosítja a termeléshez szükséges gépi berendezéseket, gondoskodik a folyamatos anyagóllátásról, a termékek értékesítéséről, ós ha szükséges betanítja a dolgozókat is. A másik módszer az, amikor a kiegészito üzemet a tsz«=ck saját maguk szervezik meg, s az anyagbeszerzéstől az értékesítésig az egész termelési folyamatot önállóan irányítják. Mindez speciális ismereteket, a mezőgazdasági termelés szervezésétől és irányításától sok tekintetben eltérő tapasztalatokat igényel. Ezért a folyamatos tormolés ős értékesítés feltételeinek biztosítása «=» főlog a kisebb volumenű kiegészítő tevékenységet folytató tsz-olmél ° sok nehézséggel jár. Az egyes kiegészito ttzomágak súlyuknak megfelelően kapcsolódnak az üzemi szorvozothez. Ahol arányuk jelentősebb, a kiegészítő üzemeket általában különálló "főágazatiként kezelik és irányításukat valamelyik elsőszámú vezető látja cl. A kisebb jelentőségű kiegészito üzemágak általában "kapcsolt ágazat"kónt illeszkednek az üzemi szervezetbe. A kiegészito üzemágak vezetői általában rendelkeznek az előirt szakmai képesítéssel. Ahol jelentősebb tevékenységről van szó, ott az üzem irányitását felsőfokú, vagy nagy gyakorlattal rendelkező középfokú végzettségű szakember látja el, a kisebb jelentőségű melléküzemeket pedig általában szakmunkások irányítják.