MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1978

129. ő. e. 1978. május 24. (151-222. o.) - 1. A megye állami ipari üzemeiben folyó káder- és személyzeti munka a központi bizottság 1973. november 28-i határozata alapján. Jelentés: 155-169

6 rülni annak a kérdésnek - ami a politikánkkal is ellentétes -, hogy tul fiatal valaki és nincs kellő tapasztalata. Lehetőséget kell adni arra, hogy megmutassa, mit tud. El kell azon gondolkodni, hogy miért nem vonzó a megye a szakemberek számára. Részletes elemzésre van szükség ebben a kérdésben. Meggyőződése, hogy a politikai adottságai jók a megyének. A természeti és gazdasági viszonyok igaz, hogy nem olyanok, mint sok más megyének, de nem annyira rosszak, hogy taszitsák a szakembereket. Beszélünk kezdeményezésekről, az uj elképzelések felkarolásáról. Kérdés, hogy e szerint cselekszünk-e vagy csak^ beszélünk róluk. Példaként elmondja, hogy 1974-ben Somogy megyében a könyvtáros szakemberek kitalálták, hogy integrálni kell a könyvtárakat. A megyei tanács ösztönözte is a szakembereket, hogy csinálják meg, mert jó elképzelés. Somogyi szakemberek találták ki, de ez az ügy nálunk még alszik. Veszprém megyében viszont már megvalósították 1975-ben.^Nem tudja, e példa mond-e valamit a káderpolitikai munkát illetően. Nem mindig vagyunk elég következetesek a szakemberek letelepedését illetően sem. Kb. 2-3 éve történt, hogy egy csoport különböző képzettségű, utolsó éves, leendő szakember felajánlotta, hogy eljönnek Somogy megyébe dolgozni, ha segitik letelepedésüket. Olyan területet kértek, ahol megtervezhetik és megépíthetik saját házukat. Nem somogyi fiatalokról volt szó. Nem tudja, hogy mi lett ezzel a jó kezdeményezéssel. E példával is azt hangsúlyozza, hogy objektive a megye vonzó. Jobban meg kellene értetni minden jelenlegi vezetővel, hogy nem addig van egy gyár, amig ő ott a vezető. Neki elsőszámú kötelessége a jövőt épiteni, mert ezt vállalta. Ugy érzi, hogy^ vezetési problémáról van szó, amiért mint a VB-tagja felelősséget érez. Tenni kellene valamit ebben az ügyben. Nem sorolja fel, hogy már hány kiváló szakember ment el a megyéből. Csúnyán fogalmaz,de sokan azért mennek el, mert sok úgynevezett "ügyeletes okos" van a megyében; minden szakmában mindig van egy, akit bevonunk a társadalmi tevékenységbe, a tanácsadásba, és a mellettük felnövekvőket nem vesszük figyelembe. /Lásd a Levéltár és a Tanitóképző példáját/. Varga János elvtárs: Általában akkor van probléma, ha a fiatal szakembereket bedobják a mélyvizbe és emberekkel kell foglalkozniuk. Az emberekkel való foglalkozás módját az egyetemen, a főiskolán nem tanítják. Nem foglalkoznak megfelelően a fiatal szakemberekkel, menet közben nem figyelik, nem értékelik munkájukat. Csak a minősítéskor derül ki, hogy hogyan Ítélik meg tevékenységüket, de akkor is csak a szakmai oldalát helyezik előtérbe. Ha a személyzeti apparátus nemcsak adminisztrál, hanem betölti szerepét, megfelelően tud bánni a káderekkel, a fiatal szakemberekkel, akkor ezen a téren is előrelépés lesz és az utánpótlást is biztositani lehet. Az sem mindegy, hogy a hármas követelményen belül mennyire kategorizálnak; hogy milyen a vezető emberi tulajdonsága, magatartása, jelleme, munkamódszere, stilusa; hogyan tudja magát elfogadtatni az adott kollektivával. Sokszor az a probléma, hogy a szakemberek nem szivesen vállalják el a művezetői beosz-