MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1977
124. ő. e. 1977. augusztus 3. (40-69. o.) - 1. A megye 1977. első félévi gazdasági eredményei, és a további feladatok. Szóbeli tájékoztató: 42-54
10 évhez képest. Különösen hentesárukból volt bő a választék. Az idén a kereskedelmi egységek nyitvatartási ideje is rugalmasabban alkalmazkodott az igényekhez. A megye belső idegenforgalmi területein azonban /pl. Igal, Csokonyavisonta/ az ellátás szinvonala az idén is alacsony maradt. Az országos szervek az első negyedévben hagyták jóvá a Balaton-part fejlesztésének ötéves tervét. A terv jóváhagyásának elhúzódása a szinvonalas megyei koordináció ellenére is sok gondot okozott. Nehezitette a már korábban jóváhagyott tanácsi tervek és a balatoni központi fejlesztési program összehangolását, és hátráltatta a beruházások előkészítésének időbeni megkezdését is. Tisztelt Végrehajtó Bizottság! A munkaerőgazdálkodás ezévi tapasztalatai értékelve a kedvező tendenciák erősödéséről lehet számot adni. Az elmúlt hat hónapban elsősorban a megyei, járási és városi szintű intézkedések nyomán erősödtek a tervszerűség elemei. Ezt különösen a kötelező munkaerő közvetités, a fiatalok szünidei foglalkoztatása, a munkaerő csábitás visszaszorítása és a munkaerő hirdetések differenciált engedélyezése segitette elő. A munkaerő helyzetből adódó feszültségek hatására a gazdálkodó szervek vezetői is mindinkább felismerik, hogy a növekvő feladatokat a korábbival azonos, vagy csökkenő létszámmal kell megvalósitani. Egyre több vállalat tesz eredményes intézkedéseket a dolgozok megtartására, bár még ma is tapasztalható, hogy egyes gazdasági vezetők a létszámgondok megoldását elsősorban a megyei szervektől várják. A vállalaton belüli hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás feltételeinek megteremtésében is előrehaladásról lehet számot adni. A kép természetesen differenciált. Általában törekvés tapasztalható a teljesitmény bérben foglalkoztatottak arányának növelésére, de a munkások felmondásától tartva még ma is sok helyen félnek a normarendezés, a munkaerő belső átcsoportosítása és a munkafegyelem megszigorítása kapcsán jelentkező feladatoktól. A káros munkaerő mozgás valamelyest mérséklődött. A munkahelyváltoztatási okok között ma már nemcsak és nem elsősorban a kereseti lehetőségek, hanem legfőképpen a szervezetlenség, a munka- és anyagellátási problémák, a nem megfelelő munkahelyi légkör, és a szociális ellátás fogyatékosságai játszanak döntő szerepet. A tapasztalatok alapján ugjy Ítélhető meg, hogy a munkaerőgazdálkodás korszerűsítésére irányuló politikai munka intenzitását a jövőben még tovább kell fokozni.