MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1977

124. ő. e. 1977. augusztus 3. (40-69. o.) - 1. A megye 1977. első félévi gazdasági eredményei, és a további feladatok. Szóbeli tájékoztató: 42-54

10 évhez képest. Különösen hentesárukból volt bő a választék. Az idén a kereskedelmi egységek nyitvatartási ideje is ru­galmasabban alkalmazkodott az igényekhez. A megye belső idegenforgalmi területein azonban /pl. Igal, Csokonyavi­sonta/ az ellátás szinvonala az idén is alacsony maradt. Az országos szervek az első negyedévben hagyták jóvá a Ba­laton-part fejlesztésének ötéves tervét. A terv jóváhagyá­sának elhúzódása a szinvonalas megyei koordináció ellenére is sok gondot okozott. Nehezitette a már korábban jóváha­gyott tanácsi tervek és a balatoni központi fejlesztési program összehangolását, és hátráltatta a beruházások elő­készítésének időbeni megkezdését is. Tisztelt Végrehajtó Bizottság! A munkaerőgazdálkodás ezévi tapasztalatai értékelve a ked­vező tendenciák erősödéséről lehet számot adni. Az elmúlt hat hónapban elsősorban a megyei, járási és városi szintű intézkedések nyomán erősödtek a tervszerűség elemei. Ezt különösen a kötelező munkaerő közvetités, a fiatalok szün­idei foglalkoztatása, a munkaerő csábitás visszaszorítása és a munkaerő hirdetések differenciált engedélyezése segi­tette elő. A munkaerő helyzetből adódó feszültségek hatására a gazdál­kodó szervek vezetői is mindinkább felismerik, hogy a növek­vő feladatokat a korábbival azonos, vagy csökkenő létszámmal kell megvalósitani. Egyre több vállalat tesz eredményes in­tézkedéseket a dolgozok megtartására, bár még ma is tapasz­talható, hogy egyes gazdasági vezetők a létszámgondok megol­dását elsősorban a megyei szervektől várják. A vállalaton belüli hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás felté­teleinek megteremtésében is előrehaladásról lehet számot adni. A kép természetesen differenciált. Általában törekvés tapasztalható a teljesitmény bérben foglalkoztatottak ará­nyának növelésére, de a munkások felmondásától tartva még ma is sok helyen félnek a normarendezés, a munkaerő belső átcsoportosítása és a munkafegyelem megszigorítása kapcsán jelentkező feladatoktól. A káros munkaerő mozgás valamelyest mérséklődött. A munka­helyváltoztatási okok között ma már nemcsak és nem elsősor­ban a kereseti lehetőségek, hanem legfőképpen a szervezet­lenség, a munka- és anyagellátási problémák, a nem megfele­lő munkahelyi légkör, és a szociális ellátás fogyatékossá­gai játszanak döntő szerepet. A tapasztalatok alapján ugjy Ítélhető meg, hogy a munkaerő­gazdálkodás korszerűsítésére irányuló politikai munka in­tenzitását a jövőben még tovább kell fokozni.

Next

/
Thumbnails
Contents