MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1975

113. ő. e. 1975. október 31. (77-110. o.) - 1. A munkaügyi viták intézésének törvényessége a megyében. Jelentés: 79-91 - Szóbeli kiegészítő: 92-93

. 3 - ^ ság tárgyalt, lo-et hatályon kivül kellett helyezni. Sokszor fél évig is elhúzódnak a perek a nagy leterhelés ós nem egy esetben a képesség hiánya miatt. Két kaposvári járásbirót kijelöltek a munkaügyi perek tárgyalására, azonban ilyen esetekben nincs meg a felügyelet. Az illetékes országos szerveknek a szervezeti egységesités kérdésével foglalkozni kellene. Honfi István elvtárs: A jelentés fő megállapitásaival egyetért. A munkaügyi birósághoz benyújtott perek százalékos arányát vizsgálva az állapitható meg, hogy a munkáltatók egy része nem nagyon törekszik arra, hogy a munkaügyi viták során ne érje károsodás a népgazdaságot. Messzemenően egyetért a jelentésnek a szaktanácsadókkal kapcsolatos megállapításával. Jogszabály raődositást is végre kellene hajtani működésükkel kapcsolatban. Különösen a mezőgazdasági területen tapasztalható lazaság alkalmaztatásukat illetően. Pl. a balatonbogiári szakközépiskolában 8 szaktanácsadó van. A Rákóczi iskolában törtónt esetet az iskolavezetés és a pártszervezet tárta fel és tettek lépést az ügyészségen. A városi pártbizottság kézben tartja az ügyet. A példa megfogalmazás szerinti felvetésével nem ért egyet. Kovács Béla elvtárs: A munkaügyi viták intézésének a törvényességét jogi szempontból közeliti meg a jelentés. Azonban vizsgálni kell azt is, hogy milyen a politikai, társadalmi és gazdasági háttere és melyek a legfontosabb feladatok. Halász elvtárs a szóbeli kiegészítésében tért ki arra, hogy mit akarnak tenni. Az előterjesztés egyik hibája, hogy a vizsgálat alapján olyan tendenciák megállapítására vállalkozott, ami a gyakorlati életben nem tükröződik vissza. A gyakorlat nem azt mutatja, hogy nincs jelentős munkaerőcsábitas. /pl. Állami Épitőipari Vállalat/. Intézkedések megtételére van szükség, mert problémát jelent a munkafegyelem szempontjából is. Ipar vonatkozásában az üzemi balesetek száma éves átlagban loo főt érint, amely l§-2o millió termelési kiesést jelent. A munkaerő mozgás a vállalatok többségénél 4o-45 %-ot is kitesz. Az előterjesztés is jelzi, hogy egyes vállalatvezetők hozzáállása a társadalmi tulajdon védelméhez, nem megfelelő. Nem fordítanak arra gondot, hogy megszabják a norma szerinti hiányt. A szaktanácsadók tömegeinek az alkalmazása nem annyira vállalati vagy szövetkezeti szférából indul ki: bizonyos tekintetben tanácsi vonalon is vastagon meg lehet találni a problémakört. Nem kevés azoknak a női dolgozóknak a száma, akik gyermekgondozási segélyen vannak; legnagyobb részük segéd- és betanított munkás.