MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971

83. ő. e. 1971. június 16. (2-97. o.) - 2. A kollektív szerződések előkészítésének és megkötésének tapasztalatai. Jelentés: 32-37

4tó^ „ 4 -,a•JFvétes a vezetők törekvése abban is, hogy ok a munkavégzés, munkaegyesek - történylivánjak elérni. vetés a vezetők törekvése aoDan is, nogy OK. Í idő szabályai eddigi korlátainak csökkentéséi telenül - minden korlátozás megszüntetését ki A szerződések előkészítésében a gazdasági vezetés és a szakszervezeti vezetés együttműködése fejlődött. Eddig a Somogy megyei Sütőipari Vállalatnál tagadta-meg a szakszervezeti vezetés a szerződés aláírását, mert a gazdasági vezetők nem kivannak tulorakorlatozast előírni. A kollektív szerződések előkészítése, illetve megkötése a politikai munka további javítását, a munkások es alsóbb szintű vezetők érdemi bevonását igényli. A jövőben a szakszervezetek határozottabban képviseljék a dolgozók érdekeit, ne engedjék, hogy megvalósítható javaslatok elkallódjanak, vagy törvénytelen, önkényeskedesre alapot• adó szabályozás a szerződésbe kerüljön /gl túlórák, munkaidő, stb/» Ugyanakkor a dolgozók egyoldalú, a lehetőségektől elszakadt törekvéseit se támogassák* A

z. Uj kollektív szerződések t

artalmi vonás

ai. Az uj kollektív szerződések tartalmi vonatkozásairól jelenleg még nem lehet teljes képet adni. A vállalatok elképzelései - mivel egyes jogszabályok még nem jelentek meg, s a IV. ötéves tervek sem véglegesek - még több kérdésben módosulhatnak. Az eddigi tapasztalatokból megállapítható, hogy a kollektív szerződések jobban törekednek: - az anyagi ösztönzés hatékonyságának fokozására, a szocialista bérezési elvek érvényesitósóre, - a vállalathoz való hűség anyagi és erkölcsi elismerésére, - a munkaerőgazdálkodás szempontjainak érvényesítésére, - egyes társadalompolitikai problémák /nők, fiatalkorúak helyzete, juttatások/ megoldására. Az Ötéves szerződésekben a vállalatok túlnyomó többsége évös időtartamra sazbályozza a bérezéssel, anyagi ösztönzéssel ós béren kívüli juttatással összefüggő kérdéseket. Általános tapasztalatunk, hogy a korábbi évekkel szemben óvatosabbak a vállalatok bérfejlesztési célkitűzései, többségűk 1,5-2 % közötti bérfejlesztést tervez. Kedvezőtlen, hogy sok helyen a bérfejlesztést nem, vagy csak nagy általánosságban kötik lényegesebb hatékonyságnövelő feltételekhez. A bérezés ösztönző hatását a premizálás fejlesztésével tervezik elsősorban - s kevésbé a teljesítménybérek arányának növelése utján. A bérfejlesztésben az aránytalanságok felszámolása az uj bértarifarendelettel összefüggően - és a nők, fiatalkorúak helyzetének javítása szerepel nagyobb súllyal. Az uj kollektív szerződósben kidolgozottabb a normarendezés végrehajtás módja - ebből is látszik, hogy a vállalatok folyamatos normalear bánt art ás végrehajtására törekednek. A részesedési alap felosztásában a korábbi években megindult arányeltolódás folytatódik. Tovább csökken a közvetlen anyagi ösztönzés-