MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971
83. ő. e. 1971. június 16. (2-97. o.) - 2. A kollektív szerződések előkészítésének és megkötésének tapasztalatai. Jelentés: 32-37
A bö4rkesett javaslatok jellemző vonásai: Kedvező, hogy a fluktuáció csökkentésének, a munkafegyelem javításának igénye a korábbinál nagyobb súllyal szerepel a dolgozók javaslatai között. - Szinte minden vállalatnál igény és törekvés van. a különböző juttatások /munkaruha, védőruha, étkezési hozzájárulás^ stb./ emelésére. Sok helyen a juttatások feltételeinek könnyítését, vagy a korlátozások megszüntetését is kérik. - A szabadidő növelés,* a 'harmadik műszak beszüntetése - elsősorban a nők részére - általános kivánság. Ugyanakkor a túlmunka lehetőség további korlátozását kívánjak a dolgozók. - A nők helyzetének könnyítésére a törzsgárda megbecsülés fokozására tettek javaslatokat. - A javaslatok nagy része a kollektiv szerződés végrehajtását követeli, vagy erre kér biztosítékokat. Pl: egyedi szabalyok^beillesztése, egyedi ügyekben a szakszervezeti egyetértés igénye, stb. B témakörbe tartozó javaslatok nagy része a kollektiv szerződésekben nem hasznosítható, azokat az üzemi demokrácia kiszélesítésével és a vezetés színvonalának emelésével kell meglósitani. Az elvárások és a lehetőségek ellenére több helyen a dolgozók bevonásával nem lehetünk elégedettek. A vállalatok egy részénói egyetlen javaslat sem érkezett a dolgozóktól - néhány helyen közömbösség tapasztalható. Általános okát a rossz üzemi légkörben, a vezetők és dolgozók közötti laza kapcsolatban kell keresni. A kollektiv szerződések megkötésénél tapasztalt hiba, hogy azok készítését sok helyen nem tekintik politikai munkának, s helyenként javaslatgyüjtésben, a tervezet ismertetésénél a személytelen jellegű módszerek dominálnak. /Kifüggesztés, postaláda, akinek van észrevétele elmondhatja, stb,/ Több vállalatnál a dolgozókat nem tájékoz tatjait a vállalat lehetőségeiről, a szabályozás lehetséges módozatairól. Az alsóbb szintű vezetők több üzemben nem ismerik a készülő javaslatok jellegét. A vállalatok egy része az előkészítés tervezett ütemétől elmaradt, s a javaslatok / vitáját ós a szerződés dolgozókkal való ismertetését sietteti. Általában jellemző, hogy az ipartelepek az "előkészítésre kevés időt kapnak. /Villamossági Gyár vezetői a tervezet vitájára és javaslataik kidolgozására 10 nap határidőt kaptak./ ' Problémát okoz, hogy a vállalatok -egyes vezetői a dolgozók javaslatai helyett mereven kötődnek a már kialakult gyakorlathoz, szokásokhoz. A dolgozók és vezetők törekvései több tekintetben nem egyesnek, A vezetőknél a munkafegyelem javitását, a fluktuáció csökkentését segitő javaslatok erősebbek, mint a dolgozóknál. A juttatások és a bérek növelésére irányuló törekvések nemcsak a vállalat lehetőségeinek korlátaiba ütköznek^ hanem a vesetők részéről a tervezésben megnyilvánuló óvatosság, biztonságra törekvés erősödése is gátolja sok helyen jogos igények teljesítését. A munkásokkal ellen-
